Néhány hónappal ezelőtt egy ismerős forgatókönyv játszódott le a Haladás VSE-Sportiskola női röplabda szakosztályánál. Egy sikeres szezont követően szinte a nulláról kellett csapatot építenie a Dr. Mucsi Péter vezette szakmai stábnak. Hiába lett aranyérmes és volt esélye a feljutásra a 2015/16-os évad végén a zöld-fehéreknek, az új szezon előtt több személyi változás történt az együttesben. A fiatal kerethez érkezett néhány visszatérő, rutinos játékos, abban viszont még a legvérmesebb reményekkel megáldott szurkolók sem voltak biztosak, mire lehet képes az új csapat.

Az alapszakaszt és a rájátszást is utcahosszal nyerte meg a Haladás. Benne volt ez a siker a csapatban?

Természetesen, hiszen aranyérmesek lettek, ráadásul kiharcolták a feljutást is. Valóban egy kalandos utazáshoz lehetne hasonlítani ezt a szezont, hiszen igazán még a szakmai stáb tagjai sem tudták, mit remélhetünk az évtől. Az alap koncepciónk az volt, hogy egy fiatal csapatot igyekeztünk összerakni, amelynek esélye van odaérni a dobogóra. Aztán, ahogy alakult a keretünk, adódott az újabb kérdés, hogy vajon mennyire tudnak jól együttműködni a fiatalok és a rutint képviselő idősebb játékosok. Aztán elkezdődött a közös munka és látszódott, hogy nagyon egy hullámhosszon vannak a lányok. Igazán jó szellemiségű csapatot sikerült összegyúrni. A Pécs elleni nyitófordulón aztán legyőztük a legfőbb riválisunkat is, ez pedig óriási lökést adott a folytatásra.

Mikor hittétek el, hogy idén nem csak a duplázás, hanem a feljutás is elérhető közelségben van?

Nem volt konkrét esemény, mérkőzés, ami után kimondtuk, hogy ez a csapat az élvonalért játsszon. Rengeteget dolgoztak a lányok, kőkemény edzés, vér és verejték van ebben a sikerben. Kívülállóként talán könnyed sikernek tűnhet ez az eredmény, valójában pedig hatalmas csapatmunka volt. Épp ezért dicséret illeti a lányokat, mert olyan lelkierőről és hozzáállásról tettek tanúbizonyságot, amiért valóban meg kell emelnünk előttük a kalapot. Ráadásul a sikert még szebbé teszi, hogy a bajnokság végére álltunk össze és meccsről-meccsre jobban játszottunk. A korona ékkövét pedig a Miskolc elleni osztályozó jelentette, mert nagyon meg akarták mutatni a lányok, mire képesek. Mindezt pedig úgy érték el, hogy a vezetőedző a lelátóról nézhette a találkozót (az odavágón kiállították a játékvezetők Mucsi Pétert - a szerk.). Természetesen köszönöm Antonio Mircea Petre és Bedőcs Gergő segítségét is, akik a visszavágón kifogástalanul irányították a lányokat.

A Miskolc elleni visszavágó egyébként nem csak eredményes, hanem látványos is volt. Ezzel a teljesítménnyel lehet keresnivalója a csapatnak az élvonalban is.

Azért nagy a szakadék a két osztály között, de az alsóházban szereplő együttesekkel bizonyára ki-ki mérkőzést vívhattunk volna ezzel a játékkal. Egyébként nem vagyok elszállva a sikertől és ugyanúgy helyén kezeljük a győzelmeket, ahogy a vereségeket is. Viszont annyit meg kell jegyeznem, hogy az önbizalmunk, a becsületünk és a tehetségünk alapján felvenné a versenyt ez a keret az alsóházzal.

Terveznek erősítést is?

Ez elkerülhetetlen lesz, több szempontból is. Először is a jelenlegi csapattagok amatőr státuszban játszanak, jelentős részük egyetemista, vagy munka mellett röplabdázik. Az osztályváltás miatt részben szemléletet is változtatni kell. Folyik a játékosokkal az egyeztetés, de úgy tűnik, hogy nem tudjuk egyben tartani a csapatot. Néhány igazolással szeretnénk lendületet adni, hogy megragadjunk az élvonalban. Nagyon örülünk, hogy végre a röplabda is bekerült a TAO-programba, így végre a látványsportok közé került, ami eddig is látványsport volt. Ugyanakkor nem csak a keret, hanem gazdasági szempontból is erősödnünk kell. Reményeink szerint a Haladás mellé áll a város vezetése is és hozzásegítik a csapatot ahhoz, hogy élvonalbeli női csapatsport legyen Szombathelyen.

Lehet-e elfogulatlan ilyenkor az edző, hogy értékelje a játékosok éves teljesítményét?

Erre szerintem semmi szükség, hiszen csapatként érték el a sikert. Nagyon büszke vagyok rájuk és köszönöm nekik az egész éves munkájukat. Ugyanígy megérdemlik az elismerést a szakmai stáb tagjai, mert Antonio Mircea Petre és Bodovics Árpád is keményen dolgozott.

Meddig tartanak még a levezető edzések, illetve mikor kezdi meg az együttes a felkészülést az új évadra?

Amíg az iskola tart, addig mindenképpen képezzük a lányokat. Jelenleg technikai és taktikai edzéseket, egyéni képzéseket tartunk, amire a bajnokság alatt nem volt idő. Ez jó alkalom, hogy fejlesszük a tudásukat, majd 2-3 hét múlva jöhet az egyik legfontosabb része az évnek, a pihenés. Nem csak munkából áll az élet, szükséges a feltöltődésre is időt szakítani.

Milyen üzenete van ennek a sikernek véleménye szerint a szombathelyieknek?

Nehéz lenne megfogalmazni, mert sok összetevője van. Szerintem talán a legfontosabb, hogy fiatal, Y-generációs lányokat sikerült megnyerni a mozgásnak, a sportnak, akik így nem a gép előtt töltik mindennapjaikat. A röplabda által sokkal értékesebb emberekké váltak. Ráadásul, amit idén a 21 felnőtt keretben megfordult játékosom véghez vitt, nyugodt szívvel állítom, hogy a mai fiatalság számára példaértékű.