A következő napokban 36-38 Celsius fok is lehet Vas megyében. A rendkívüli hőség hatásairól és az ez elleni óvintézkedésekről Farkas Beni, a Frisss FM 97.7 műsorvezetője Köcse Tamás, Vas megyei vezető mentőtisztet kérdezte.
Mire kell figyelnünk ebben a nagy hőségben, milyen óvintézkedéseket tegyünk feltétlenül?
Minden nyáron előjön ez a kérdés - egyébként jogosan. Már előre mondom, hála annak, hogy a sajtó eleget foglalkozik ezzel és a Frisss FM-en is beszélgettünk tavaly erről. Ennek köszönhetően egyre többen tudják, hogy miként kerüljék el a meleg okozta ártalmakat.
A kérdésre válaszolva, amilyen ügyeket lehet, azt intézzük el reggel, vagy hagyjuk a késő esti időszakra és napközben kerüljük a tűző napot. Hogyha egészségügyi veszély szempontjából nézem akkor a meleg okozta értágulat vérnyomáseséssel jár, tehát különösen azok, akik vérnyomáscsökkentő gyógyszert szednek számíthatnak rá, hogy lejjebb megy a vérnyomásuk, ez ájulásszerű rosszulléthez vezethet, elgyengülnek, esetleg össze is esnek. Nyilván, az őket látók ilyenkor a megfelelő segítséget kell, hogy nyújtsák, hagyják vízszintesen feküdni, árnyékolják, hívjanak mentőt.
Ami nagyon-nagyon fontos, hogy a meleg, szűk tereket előbb szellőztessük ki, és ezek között legelőször az autót kell megemlíteni. Tehát a napon lévő autó percek alatt melegszik föl 50-60 fokra. Ne üljünk be szellőztetés nélkül, várjuk meg, amíg kiszellőzik az autó! Használjunk világos ruházatot, ami legyen jó nedvszívó, ezek általános tudnivalók, de talán mégiscsak fontos, hiszen időnként - talán divatból - sokan sötét ruhában vannak a napon, ami nyilván több meleget fogad be, és az előbb említett bajokat hozhatja.
Melyek azok az időszakok, amelyeket kerülnünk kell, amikor ne menjünk ki a napra?
Mindenképpen a 11 és 15 óra közti időszak, amit ugye a sugárzás tekintetében is megjelölnek a szakemberek, hogy az inkább károsító, de az tény, hogy déltől, akár a késő délutáni órákig szokott lenni a legmagasabb hőmérséklet, tehát ezt az időszakot - követve a déli népek példáját -, ha csak lehet töltsük árnyékos, szellős helyen és ha van rá módunk pihenjünk, és elegendő folyadékot is fogyasszunk. A kisgyerekekre és az idősekre ez különösen veszélyes, rájuk mindannyiunknak különösen figyelnünk kell.
Milyen és mennyi folyadékot kell magunkhoz venni ideális esetben ebben az időszakban?
Az átlagos folyadékfogyasztási-szükséglet egy felnőtt embernél bizony a három litert is eléri a nem túl meleg napokon. Ha intenzíven verejtékezünk, mert munkát végzünk a napon, vagy hajlamosabbak vagyunk arra, hogy a napon jobban verejtékezzünk, akkor ez a mennyiség a négy litert is el kell hogy érje. Igazából - és bocsánat, hogy ezt most így kimondom - jó mutatója az elegendő folyadékfogyasztásnak az, hogy hányszor kell mennünk pisilni. Amikor jelentősen lecsökken a vizelet mennyisége, az azt jelzi, hogy kevés a folyadék a szervezetünkben, és így tartja vissza a szervezetünk. Kell erre figyelnie mindenkinek, rendszeresen, folyamatosan fogyasszuk a folyadékot, ne nagy lökésekben.
És, ami még fontos, hogy ebben a melegben különösen nem érdemes szénsavasat inni, ez feszíti a gyomorfalat, fokozhatja az ájulásra való hajlamot, tehát inkább érdemes az ásványvizet, vagy a jó minőségű szombathelyi csapvizet fogyasztani.
A legnagyobb veszély ilyenkor talán a kiszáradás. Milyen jelei vannak a kiszáradásnak, mire figyeljünk?
A folyadékhiány jelei legelőször is a közérzetünkön mutatkoznak. Meglassult reakcióink, lecsökkent fizikai és szellemi teljesítőképesség és a lecsökkenő vérnyomás, hogyha ezt valaki megméri, akkor ezek pontosan mutatják, hogy kevés a folyadék.
Tudatosan kell ügyelnünk arra, hogy a korábban már említett mennyiség elfogyjon. Amikor mi idős, kiszáradt betegeket találunk, és arról beszélgetünk a családdal, hogy miként lehetne ezt megelőzni, azt a tanácsot szoktuk adni, hogy ki kell mérni műanyag palackba reggel az adott folyadék mennyiséget és azt követni, hogy megfelelő mennyiség fogyjon el estig. Egyébként, különösen az idősek hajlamosak arra, hogy kevés folyadékot fogyasszanak, és ez különböző, súlyos következményekkel is járhat az említetteken kívül.
Ha valakinél észleljük ezeket a tüneteket, amiket most elmondott nekünk, vagy ha egy ájult emberrel találkozunk, mi a teendő - természetesen a mentők értesítése mellett?
Az ájulás elsősegélye az a fektetés, lehetőleg próbáljuk meg legalább a naptól árnyékolni arra az időre, amíg megérkezik a mentő. Ha mód van rá, és még járni tud, akkor kísérjük hűvösebb helyre. Ez nem mindig könnyű, a belvárosban is lehet azért találni olyan közintézményeket, üzleteket, bank helyiségeket, ahol klimatizáció működik, és ezek nagyon nagy segítséget jelentenek ilyenkor.
Ha csak észleljük, hogy gyengülünk és sötét karikákat látunk, akkor legjobb hogyha előre már leülünk, vagy akár le is dőlünk, hiszen egy összerogyás az sehogy nem jó, mivel akár súlyos sérüléseket is elszenvedhetünk.
Végezetül még egy kérdés: ilyen hőségben mennyivel nő meg az esetszám a mentőszolgálatnál, erről van valamilyen adat?
Néhány százalékkal emelkedett csupán a hőséggel összefüggő rosszullétek száma. Azt látjuk, hogy egyre többen egyre tudatosabban vigyáznak arra, hogy a nagy melegben kerüljék azokat a tevékenységeket, amik hő okozta problémákhoz vezethetnek. Nyilván, az elmúlt napokban azért voltak enyhüléses időszakok és ez nagyon-nagyon sokat jelentett. Ha arra számítunk, hogy hosszú napokon keresztül lesz nagy meleg, akkor fokozatosan emelkedni szokott már ezeknek az eseteknek a száma, hiszen a szervezet kompenzációja, a kiegyenlítőképessége lecsökken, tehát a folyadék mennyiség az akár napok alatt fokozatosan csökken odáig, hogy végül már a kiszáradás jelei mutatkoznak.
Összefoglalva, mindenkit arra bíztatok, hogyha csak lehet, kerülje a nagy meleget, fogyasszon elegendő folyadékot, viseljen a meleget nem befogadó, hanem visszaverő ruházatot.