Nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy a Szent György Lovagrend Nyári Egyeteme is Szombathelyt választotta rendezvénye helyszínéül - köszöntötte a megjelenteket Puskás Tivadar.
A város első embere méltatta Szombathelyt, mint helyszínt, Szent Mártont, az első nem vértanú szentet, valamint az esztergomi bazilika és az egri dóm után harmadik legnagyobb székesegyháznak is otthont adó megyeszékhelyt.
Remélem messze viszik Szombathely hírét – tette hozzá a Szent György Lovagrend 21. nyári egyetemét köszöntő polgármester.
Az eseményen Puskás Tivadar szombathelyi polgármester, Harangozó Bertalan kormánymegbízott és dr. Takátsné dr. Tenki Mária tanácsnok asszony is meghallgatta a miniszter rendkívül érdekes előadását, melyre egyébként Cseke László kancellár kérte fel a honvédelmi minisztert.
Hende Csaba a honfoglalástól kezdve adott történeti áttekintést az ország védelméről. A határok és védelmezőik – címmel elhangzott előadás során a gyepűk, a végek és a határőrvidékek és azok magyar katonáiról beszélt a honvédelmi miniszter.
A minden egyes állam legfőbb feladata az volt, hogy megvédelmezze, illetve, ha lehet, akkor gyarapítsa is a nemzet területét. A Vereckei-hágó, mint szimbolikus határpont, történelmünk mitikus határpontja, a Kelet és Nyugat kapuja ma is. Mi, magyarok háborúkban élő nép vagyunk, számos határháborút folytattunk. A határvidékek harcosai és őrzői előtt akarok most tisztelegni - kezdte előadását Hende Csaba.
A politikai határokat az erőtényezők határozzák meg. Ezek talán a legbizonytalanabb és legsérülékenyebb tényezők életünkben. Egy határ lehet egy szoros, egy folyó, egy hegyvonulat, egy tenger, vagy éppen egy nagy fal. De talán ennél is érdekesebb, hogy Baarle városában pont egy kocsmában húzódik a holland-belga határ.
Mivel a mai Magyarország legrégebbi városi rangú településén vagyunk, itt is jelen van a limes rendszer, mely még a császárkorban szilárdult meg, a híres-nevezetes Borostyánkő-út önmagáért beszélt - emelte ki a miniszter.
A 45 perces előadás végén elmondta, hogy a múlt tapasztalatai alapján kell a jelenben is élnünk, és így minden bizonnyal nem volt hiábavaló a végek őrzőinek küzdelme.
KATTINTSON! Halmosi Péter kettő plusz egy évre írt alá a Haladással. Interjú!
Az előadás után honlapunk kérdéseire válaszolva a honvédelmi miniszter elmondta, hogy a Krím félsziget annektálása után a NATO levonta a következtetéseket, és a védelmi képességek megerősítéséről döntött.
Hende Csaba kitért arra is, hogy az Európai Unióban, ahol a belső határokon nincs ellenőrzés, a tagállamok lakosai hajlamosak elfeledkezni a határok jelentőségéről. A Krím félszigeten történtek sokakat rádöbbentettek, hogy az integráción kívül nagyon is számítanak a határok, a védelmükre oda kell figyelni.
A határok védelmével összefüggésben felidézte: nemzedékének meghatározó élménye volt a vasfüggöny, az átjárhatatlan magyar-osztrák határ. Európa újkori történelmének meghatározó időszaka volt, amikor Sopron mellett 1989-ben megnyitották a határt, és ezzel "kiütötték az első téglát" a berlini falbó.
Hozzáfűzte: több évtizedes beidegződés után még mindig nehéz megszokni a szabadságot, de már nem kell őrizni a nyugati határt, hiszen "barátokkal vagyunk körülvéve". Szlovéniában a közelmúltban ratifikálták azt a törvénymódosítást, amely azt is lehetővé teszi, hogy a magyar honvédség gépei felügyeljék és védjék a szlovén légteret is.
Ismeretes, hogy a magyar honvédelmi miniszter és szlovén kollégája, Roman Jakic idén január 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében Magyarország Gripen vadászrepülőgépeivel bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe.
