Kám alig 25 kilométerre fekszik Szombathelytől, a vasvári járás részét képezi. A település különböző tájegységek határán található. Észak-nyugatról a Rába és a Herpenyő völgye, keletről a Kemeneshát középső része és a Vasi-hegyhát, délről, délkeletről a Zalai-dombság nyúlványai határolják.
Változatos történetében a törökök és német katonák is szerepet kaptak. Először a törökök vonultak át a településen 1532-ben, mert felvonulási útvonaluk Kámon keresztül vezetett. Ebben fontos közrejátszott az a tény, hogy a Rába-átkelő fontos szereppel bírt a török hódítás idején.
A település neve is török eredetű lehet, a “Kán” nemzetségből eredeztetik a nyelvészek. Ez az ótörök nyelvben eredetileg méltóságnév volt.
Az 1550-es és 1570-es évek között lecsökkent a helység lakosságának száma, ebben az is szerepet játszhatott, hogy 1567-ben német katonák érkeztek, akik a falura támadtak, majd az ott élő jobbágyok zsarolásába fogtak. Ennek dacára az 1600-as évek végére 18 olyan házat jegyeztek a faluban, amely nemesek tulajdonát képezte.
Kám kétszer is puszta volt annak ellenére, hogy a település korábban lakott volt. Először 1610-ben vált elhagyatottá öt évig, miután az egész falu leégett, majd alig nyolcvan évvel később, 1685-ben ismét kiürült a település. Utóbbi esetben a lakók a felvonuló katonaság elől menekültek el otthonaikból. Ez alkalommal is öt évbe került, amíg újra lakott lett a helység.
Az 1745-ben elkészült Nepomuki Szent János szobor a Bezerédi-parkban található. A kőalak szoros összefüggésben állhat azzal, hogy a 18. században a Csernetz- és a Herpenyő-patak gyakran kiöntött, mivel Nepomuki Szent János a hidak és folyók védőszentje. Az emberek hozzá fohászkodtak, hogy elkerüljék a víz okozta természeti csapásokat.
A mai plébánia őse már az Árpád-korban megépült, ám a tatárok elpusztították a Szűz Mária tiszteletére épült templomot. A későbbi templomot már Szent András apostol tiszteletére szentelték fel, és inkább műemlék jellegű. 1780-tól egészen 2007-ig önálló plébániaként működött.
A faluban egy emlékmű is áll Kisfaludy Sándor költő emlékére, aki feleségével, Szegedy Rózával öt évig Kámban élt. A helyiek szerint az emlékmű egykori lakhelyük, a Szegedy-kúria egykori helyén áll. Ma ez a művelődési ház előtt található.
