Több, mint ötven éve, 1965. április 22-én a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső miatt egyszerre öntött ki az Arany-, a Gyöngyös- és a Perint-patak. Szombathely utcáin hömpölygött a víz, rengeteg ház összedőlt és sokakat ki kellett telepíteni.

Azóta megépült a lukácsházi tározó, ami a Gyöngyösön levonuló árhullámoktól mentesíti Szombathelyt. Viszont az időjárás még kiszámíthatatlanabb lett, és a nagyobb esőzések, szupercellák után a városban és azon kívül is nagyobb mennyiségű víz marad hátra.

Fotó: MTI/Varga György

De, hogy mennyire veszélyezteti Vas megyét és Szombathelyt az ár- és a belvíz, arról Busa Tamást, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki  igazgatóhelyettesét kérdeztük:

Mit kell tudnunk a belvízről, hogyan alakul ki?

A belvíz jellemzően síkvidéken alakul ki. Természetesen mindenütt előfordulhat, ahol bármely okból nehezített a lehullott csapadék talajba való beszivárgása, elvezetése. A belvizek kialakulását természeti és emberi tényezők is befolyásolják.

Természeti tényező a csapadékos időjárás, a talajtani adottság, a domborzat és a talaj felsőbb rétegeinek átfagyása. Ha a lehullott nagyobb mennyiségű csapadék a domborzati viszonyok miatt nem tud lefolyni és a talaj adottságaira tekintettel (például telített, átfagyott, rossz vízelvezető képességű talaj) abba nem tud beszivárogni, akkor a felszínen belvíz elöntés alakul ki. Emberi tényező a mezőgazdasági művelés, a vízrendezési és meliorációs munkák.

Fotó: MTI/Mészáros János

Mennyire számít a belvíz hungarikumnak? A hírekben elég gyakran előkerül a téma idehaza...

Magyarország a belvíz kialakulásához vezető adottságok tekintetében kedvezőtlen helyzetben van, vagyis szinte minden tényező adott, hogy főleg az Alföldön jelentős belvíz elöntések alakuljanak ki. Az ország közel 45 000 négyzetkilométer nagyságú síkvidéki területének jelentős részén fennáll a belvíz megjelenésének veszélye.

A belvíz azonban nem hungarikum, mert mindenütt előfordulhat és elő is fordul. A belvízrendezésben és a belvizek elleni védekezésben Magyarország az élmezőnyben található, a belvízrendezést magyar "szakterületként" tartják nyilván.

Hogyan védekezhetünk a belvíz ellen, illetve tehetünk-e egyáltalán a jelenség ellen?

A természeti adottságokra vonatkozóan csak globális válasz lehetséges. Sajnos, jelenleg az időjárási viszonyok átalakulóban vannak, a csapadékok hirtelen, nagy mennyiségben jelentkeznek, mely segíti a belvizek kialakulását is.

Fotó: MTI/Ruzsa István

A belvizek elleni védekezésnek több lehetősége van:

Belterületen meg kell oldani a csapadékvizek elvezetését és befogadóba történő továbbítását, a külvizek (környező területekről a településre befolyó vizek) összegyűjtését és településen kívüli elvezetését,  vagy - ahol lehetséges - záportározóval a lefolyás csökkentését.

A dombvidéki területeken belvízcsatornák, levezető árkok kialakításával kell eljuttatni a csapadékvizet a befogadó vízfolyásokba, illetve alagcsövezéssel is lehet a belvíz mennyiségét csökkenteni.

Síkvidéken ún. belvízrendszereket építettek ki a szakemberek, melyek belvízelvezető csatornákból és szivattyútelepekből állnak. A gravitációs lefolyás nélküli területekről ilyen rendszerekkel gyűjtik össze és emelik át a befogadókba a vizeket az illetékes vízügyi igazgatóságok. Jelenleg is nagy területeken folyik ilyen módon a belvíz elleni védekezés.

Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a védekezés csak abban az esetben lehet eredményes, ha az elvezető csatornák, árkok fenntartása folyamatos, ha nem iszapolódnak fel, nem bokrosodnak és fásulnak be, illetve nem kerülnek elszántásra vagy belterületen betemetésre.

A tavaszi hóolvadás gyakran okoz árvizeket és árhullámokat a kisebb-nagyobb folyókon, patakokon. Milyen hatással van ez a belvízre?

A kialakuló árhullámok abban az esetben rontják a belvízhelyzetet, ha a gravitációs vízbeeresztés a vízfolyásokba nem lehetséges, a zsilipeket le kell zárni. Ekkor a belvíz szivattyúkkal történő átemelésére van mód, amely lassítja az elvezetést. A hosszabb idejű árvizek esetén a töltések mellett is megjelenhet a folyókból a töltéseken vagy alattuk átszivárgó víz, amely szintén belvízi elöntést jelent. Ebben az esetben a szivattyúzás nem vezet eredményre, a helyzet az árvíz levonulását követően javul.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Vas megye és Szombathely mennyire számít belvíz által veszélyeztetett területnek?

Nem számít annak, kiépített belvízvédelmi rendszerre sincsen szükség. Természetesen a mélyebben fekvő területeken kialakulhatnak belvízfoltok, de ezek viszonylag rövid idő alatt beszivárognak a talajba vagy jó idő esetén a párolgás következtében eltűnnek. A szántóföldi művelés során lehetőség van elvezető csatornák kialakítására is.

Mennyire káros a belvíz egy városban?

Városban "klasszikus" belvíznek tekinthető elöntés ritka, az alföldi régióban fordul elő.  A köznyelvben belvíznek nevezett elöntéseket a városokban, így Szombathelyen is általában a hirtelen lehullott, nagy mennyiségű csapadékok, hóolvadás vagy a hosszú idejű csapadéktevékenység okozza.

Ekkor a kiépített csapadékvíz-elvezető rendszer nem képes a víz azonnali elvezetésére és akár kertekben, akár közterületeken vagy pincékben elöntések alakulnak ki. Ez károkat is okoz, pl. pincékben lévő nagyobb értékű eszközökben, alacsonyabb padlószintű épületekben, üzemekben, szabadtéri sportpályákban, utakban, stb.

Fotó: MTI/Varga György

Azokon a területeken, ahol a településen tényleges belvízi elöntés alakul ki az érintett épületek állékonyságában jelentkeznek jelentős károk a vizesedés hatására, melyek akár - például vályogból készült házak esetében - az épület összeomlásához is vezethetnek. Hosszú távon a belvíz jellemzően a mezőgazdasági művelésben okoz jelentős károkat.

Mi változott?

Szombathely 2010-ig árvíz által jelentősebben veszélyeztetett területnek számított. Ekkor készült el a Lukácsházi-tározó, mely a Gyöngyösön levonuló árhullámoktól mentesíti a várost. Jelenleg az Arany-patak kiöntése miatt alakulhat ki még Szombathelyen árvíz, de a dozmati tározó elkészültével az árvízi veszélyeztetettség minimálisra csökken.

A Rába mellett Vas megyében jelenleg 10 település veszélyeztetett árvízi szempontból, illetve Szentgotthárd és Körmend árvízvédelmi rendszere is fejlesztésre szorul. A Rába-völgyben a jelentősebb árhullámok területi elöntéssel vonulnak le, melyek mezőgazdasági műveléssel érintett ingatlanokat is jelentenek nagy számban. Árvízi elöntések lehetségesek még a Répce és a Marcal mentén, valamint  a kisvízfolyások esetében lokálisan szinten bárhol.

Fotó: MTI/Czika László

Milyen módszerekkel lehet védekezni az árvíz ellen?

Többféleképpen, a teljesség igénye nélkül:
- árvízvédelmi művek (töltések) építése,
- árvízcsúcs-csökkentő tározók építése,
- mederben való víz visszatartás,
- az árvízi levonulási sávok biztosítása,
- megfelelő mezőgazdasági művelés.