Nemrég egy négysávos útszakasz tűnt el egy kráterben Japánban, de korábban az USA-ban és Guatemalavárosban is történt hasonló, hogy csak azokat az eseteket említsük, amik a magyar sajtót is bejárták.

Dr. Unger Zoltánt, az NyME-SEK docensét kérdeztük, hogy mennyire jelenthetnek ezek reális veszélyt Szombathelyen, illetve miért jönnek létre, mire kell, vagy lehet ilyenkor figyelni.

Amikor az ember beavatkozik egy területen, az korántsem jelenti azt, hogy csak azt a szűkebb területrészt érinti a tevékenysége. Továbbá rejtett hibák bármikor előfordulhatnak. Víznyelők természetes módon is kialakulhatnak, ilyeneket találunk pl. a karsztos területeken. Ugyanakkor, ha a terület műszaki földtani szempontból nincs jól felmérve, és az infrastruktúra jól kialakítva - a csövek, vezetékek nincsenek jól beágyazva -, akkor egy rejtett csőtörés miatt ilyen „mesterséges víznyelők” is ki tudnak alakulni.

Japán és az alámosott négysávos út - Fotó: Samaa.tv

Éppen ezért az infrastruktúrát mindig nagyon okosan, körültekintően kell megtervezni. Ha van egy víz-, vagy gázvezeték, ami nincs megfelelően beágyazva, az a fölötte elhaladó forgalomtól folyamatos terhelést kap. Ezért jönnek létre a szakadások. Ma már nem jelent gondot, hogy egy vezeték hosszanti repedését ki tudják mutatni, vannak erre célzott műszaki mérések és állandó monitoring rendszerek.

Ha van hely, a víz utat tör magának

A másik probléma a vízelvezetés. Az épített területeken ezekre fokozottan figyelni kell. Főleg a mészköves területeken alakulhat ki könnyen egy olyan karszt, ami rejtve marad és csak idő kérdése mikor következik be a hiba.

De lehet sókarszt is és ha kifejezetten a Kárpát-medencét nézzük, akkor Aknaszlatina (Kárpátalja - Ukrajna) egy környezeti katasztrófa előtt áll, mivel a város egy része alatt sóbányák voltak. A rendszerváltások után ezek még egy ideig működtek, de amikor már úgy ítélték meg, hogy nincs szükség annyi sóra, egyszerűen csak bezárták. A bányák konzerválása nagyon sok pénzbe kerül, amire a bányásztársaságoknak nem volt elég pénzük. Az állam pedig nem szánt rá annyit, amennyit kellene, így ezeket jobbára ott hagyták. Ilyenkor akkora kürtők alakulnak ki, amiket el sem tudunk képzelni és ott folyik a Tisza is. Egy patakot például nem szabályoztak rendesen és befolyt a bányába. Kimérték, hogy a Tisza vízének oldott sótartalma azóta igenis megnőtt a térségben.

Erdélyben, Parajdon egy sufnit nyelt el a föld, mert a vezetékes vizet felvezették a Sóhegyre, ahol az üdülőházak vannak, de nem vezették el a szennyvizet csatornában, csak emésztők találhatók.

Hogy Szombathelyen ilyen van-e, vagy lehet-e az kérdéses. Műszaki hiba bármikor lehet, de azt a vízóra biztosan jelezni fogja, hogy több víz folyt el a nyomócsövekben, mint a tényleges fogyasztás üteme. Akkor már meg lehet keresni, hogy hol moshatta ki a talajt. De nem vagyunk annyira magas térszínen, hogy az üledéket, ágyazatot elhordja, és olyan üreg alakuljon ki, ami felett végül beomlik az aszfalt, és az említett óriás üregek tátonghatnak. Az anyag nem tűnik el csak úgy, tehát a kimosott dolgokat valahol le kell, hogy rakja a víz, erre is érdemes odafigyelni.

Nem csak a vezetékes, de az esővíz is képes ilyet létrehozni, bár utóbbi inkább felszíni károkat okoz. Az üregek kialakulásához sodrás és hely kell, azaz turbulens folyás. Ilyen szempontból a magas talajvíz nem jelent extra kockázatot, bár az nem mindegy, hogy mennyire áztatja át a talajt, avagy az utak-, vasutak töltését.

Jól látszódnak a rétegek - Fotó: momentumbooks.com

Attól nem kell tartanunk, hogy a föld alatt csak úgy kialakul olyan turbulens folyás, ami hirtelen egy hatalmas krátert váj a földbe. Morfológiailag amúgy is el lehet különíteni, hogy mi az, ami oldódott és attól keletkezett az üreg, vagy amikor egy barlangban zagyárak szaladnak keresztül és a felületeket kicsiszolják. De ez utóbbinak a kifolyásnál, vagy a barlang egy mélyebb pontján nyoma van. Egyébként, ilyen csak karsztos környezetben fordul elő. Ilyen szempontból Vas megye nem veszélyeztetett.

A Brenner körúton van egy rézsű talajcsúszás-veszély, amely kockázatot is hordozhat. Itt fontos, hogy a talapzatot szárazon tartsák és ne szívja fel a vizet, fentről se áztassa el semmi, mert csak ezzel lehet megelőzni földcsúszást.

Ha hihetünk a krónikáknak

A ravennai krónika annyit ír, hogy 456-ban egy földrengés pusztította el Savariát. Bár ezt a történészek cáfolják, mert semmilyen nyomát nem találták. A körülmények földtanilag-geofizikailag azonban adottak voltak.

Guatemalaváros - Fotó:Luis Echeverria / Associated press file photo

Azt nem tudjuk, hogy jelenleg itt milyen földrengés epicentrumok vannak, mert nincs szeizmográfunk Szombathelyen.  Hozzánk legközelebb állandó készülék Sopronban és Becsehelyen van elhelyezve, ezek egy országos hálózat részét képezik, és ha lenne nálunk is, azt is ebbe a rendszerbe kéne bekötni.

A Földön naponta akár egymillió földrengés is kipattanhat, amit mi nem érzékelünk, de a műszerek igen. A hullámstruktúrából pedig meg lehet állapítani, hogy a föld mozdult-e meg, vagy csak egy kamion húzott el a ház előtt.

A szeizmográf azért is lenne fontos, mert Sopron és Becsehely között többek közt négy jelentős törésvonal is húzódik, amelyek mentén kipattanhat földrengés. A tarpai andezit bányában pedig a kemény kőzet jó vezetőképessége miatt helyeztek el egy műszert, ami nem elhanyagolható aktivitásokat mért. Az elmúlt évek mérései alapján a Sopron-Tarpa távolság másfél millimétert csökkent évente, vagyis ennyivel lett „kisebb” Magyarország.

Az, hogy most csend van, az még nem jelenti azt, hogy a mélyben nincs meg az a feszültség, ami később rengéshez vezet. Bár, ma még nem tudjuk előre jelezni a földrengéseket, a megfigyelés mégis fontos, mert minél több adat áll a rendelkezésünkre, annál nagyobb az esélye, hogy eljutunk a meteorológiához hasonló előrejelzésekhez, ha jobban megérthetjük ezeket a folyamatokat.

Tektonikailag aktív zóna a Pannon- és a Kárpát-medence, az egész középhegységi vonulat a mai napig emelkedik, akár csak Vas megye döntő része. Ezzel szemben a Kisalföld inkább süllyed, Szombathely pedig egy billenőponton fekszik, tehát nem emelkedik és nem is süllyed.

Azért azt látni kell, hogy hiába a folyamatos technológiai fejlődés, ha nagyon a saját ízlésünkre alakítjuk a természetet, annak súlyos következményei lehetnek. A világon egyre több helyen feltűnő hatalmas víznyelők pedig arra figyelmeztetnek, hogy még egy olyan rutin feladatot, mint egy vízvezeték lefektetése is nagyon el lehet úgy rontani, hogy komoly károk keletkezzenek.