Ridley Scott 1979-es klasszikusa után elkezdtünk egy kicsit másként nézni mind a horror, mind a sci-fi műfajára, ugyanis a rémálmokba illő xenomorphokkal ezúttal nem egy erős férfi, hanem a Sigourney Weaver által alakított karakter szállt szembe. A következő részt James Cameron vette a kezébe és az erős, katonák közé beilleszkedett nő anyai ösztöneire helyezte a hangsúlyt, a harmadik, David Fincher által vezényelt moziban pedig egy börtönbolygó csupa férfi lakói közé dobta be a főhősünket. 1997-ben egy francia rendező, Jean-Pierre Jeunet forgatta le az utolsó „igazi” Alien részt, ebben Ripley már egy különleges klón-xenomorph kombóként próbálja megvédeni az embereket. Ezek után két, a franchise-hoz alig kapcsolódó filmet kaptuk, Alien vs Predátor illetve Alien vs Predátor: Requiem címmel, majd 2012 Ridley Scott előállt egy, a rajongók és a kritikusok által is kétes fogadtatásban részesülő, filozófiai alapokon nyugvó, xenomorphot csak minimális mértékben tartalmazó eredettörténettel, a Prometheussal.
Egy ideig az a hír járta, hogy a District 9-t jegyző Neill Bloomkamp készíti el az Alien ötödik részét, de ez a projekt már csírájában elhalt, így ismét a veterán Ridley Scott ülhetett a rendezői székbe, és megkaptunk az Alien: Covenantot, ami egy részről a Prometheus folytatása, más részről pedig egy remek tisztelgés az első négy rész előtt. Ugyanis túl sok újat nem ad sem a sztorihoz, sem a xenomorphok eredettörténetéhez és még a mesterséges intelligencia fejlődéséről, változásáról sem tudunk meg semmi újat. Csak egy kétezertizenhetesített Alien történet, leegyszerűsített, átlagos sci-fi sztorival és sok xenomorph trancsírozással.
A történet szerint tíz évvel a Prometheus küldetése után járunk, amikor a Covenant kétezer telepessel a fedélzetén egy új bolygó felé tart. Azonban hét évvel a cél előtt egy súlyos baleset történik, így a szintetikus Walter (Michael Fassbender) kénytelen felébreszteni a legénységet, akik az űrhajó javítása során befognak egy jelet. Ez a jel arra utal, hogy van egy lakható bolygó sokkal közelebb is, ezért a parancsnok (Billy Crudup) úgy dönt, hogy irányt váltanak, és megnézik ezt az új helyet. Itt érnek össze a szálak a Prometheussal, ugyanis megtalálják a lezuhant űrhajú maradványait. Elizabeth már meghalt, David pedig úgy tűnik, nincs egyedül a bolygón.
A mozi hangulata különösen nyomasztó, és képes végig fenntartani a feszültséget, a szereplőink (bár néha elé egyszerűek) szimpatikusak, és tényleg tudunk szurkolni nekik. Bár Katherine Waterston remek alakítást nyújt, a karaktere mégis jóval súlytalanabb, mint annak idején Ripley-é volt, a filmet ezért egyértelműen Michael Fassbender viszi el a hátán. És nem csupán, mert két figurát is el kell játszania (David és Walter), hanem, mert mindezt olyan természetességgel teszi, mintha mindig is ezt csinálta volna. És bár a film végi fordulat teljesen egyértelmű, mégis képes izgalmas maradni a végéig.
A keményvonalas Alien rajongók szeretni fogják, aki viszont nem ismeri az előzményeket, csupán egy gyönyörű látványú tucat sci-fiként fog nézni a Covenantra.
Ezekben az időpontokban nézheted meg a Savaria moziban, ekkor pedig a Cinema Cityben.
