Az ŐrvidékHáz szervezésében csütörtök este ismét elindult a Szombathelyi Polgári Esték című programsorozat. Hende Csaba országgyűlési képviselő vendége ezúttal a Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, Jászai Mari-díjas rendező volt, aki egy különleges meglepetéssel is készült a közönségnek.

Elsőként Farkas Csaba, az ŐrvidékHáz igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd egy  nem mindennapi produkción láthattunk Sárközi Tamás zsonglőrtől.

Kitűnő alapokat kapott Szombathelyen

A beszélgetés egy kis nosztalgiázással indult, ugyanis Fekete Péter nemcsak Szombathelyen született, hanem a Paragvári Utcai Általános Iskola padjait koptatta és a gimnáziumot is a városban végezte el.

„Az általános iskolában és a Nagy Lajos Gimnáziumban is olyan alapokat kaptam, amik hozzájárultak ahhoz, hogy a világ bármely pontján megálljam a helyem az életben” – mondta az igazgató.  

Kalandos út vezetett a cirkusz világához

Már a sulis évei alatt is érdeklődött a bűvészet iránt, több fellépése is volt a környéken. Érettségi után azonban úgy döntött, külföldön próbál szerencsét.

„Egy idő után megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy a bűvészet több-e a magamutogatásnál és a szórakoztatásnál. Mennyi köze van a művészethez, egyáltalán ki lehet-e fejezni vele érzelmeket és gondolatokat. Erre kerestem a választ Németországban, ahol kiderült, hogy még bőven van még mit tanulnom.”

Az hamarosan Angliában „találta magát”, ahol egyszerre volt tanár és diák.

„Bejelentkeztem az egyik színművészeti egyetemre azzal, hogy taníthatnék-e ott bűvészetet. Úgy gondoltam, hogy a kettő valahol összefügg, mivel a színészeknek is érdemes tudniuk, hogyan terelhetik el vagy koncentrálhatják a közönség figyelmét. Abban állapodtam meg az egyetemmel, hogy tartok ezzel kapcsolatos órákat színészeknek, cserébe pedig nem kell tandíjat fizetnem. Így végeztem el a rendezői szakot” - folytatta.    

Hazatérése után leforgatta az Emma című nagysikerű darabot Szabadkán, majd ő lett a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója.

„Nyolc évig voltam Békéscsabán színházigazgató. Ezalatt arra törekedtem, hogy minél szélesebb réteget meg tudjunk szólítani a bemutatott darabokkal. Ehhez egy élmény vezetett. Mentem az utcán, amikor és egy hatalmas batyuval elbiciklizett mellettem egy néni. Arra gondoltam, hogy vajon ő járna-e színházba, milyen hatással lenne rá egy-egy darab, milyen témák fognák meg, megszépítenék-e ezek a napjait.” – mesélte.  

Az ő nevéhez fűződik a Szarvasi Vízi Színház is, aminek az igazgatójaként teljesen felvirágoztatta a város kulturális életét.

„A nyári időszakban minden este van valamilyen program. Volt, aki az elején kételkedett abban, hogy sikeres lesz ez a projekt, de szerencsére a nézőszám még sohasem volt 300 fő alatt.”

Hende Csaba felidézte, hogy Fekete Péter másfél éve egy elképesztő ötlettel áll ellő, miszerint az új cirkusz épülete egy 40 méteres üveggolyó legyen.

„Ez jelképezi a földet, a körforgást és az összetartozást. Másrészt, szinte mindenkinek az otthonában ott lapul a magyar cirkusz „makettje”.

A cirkuszról mindenkinek más a véleménye. Vannak, akik odavannak érte, míg másokat teljesen hidegen hagy.

„Az elsődleges cél, hogy a cirkuszművészetet, ennek nyelvezetét érthetővé tegyük a nagyközönség számára. Ha ez sikerül, akkor elvontabb irányba is lehet gondolkodni.”

Az állatvédelem teszi tönkre a cirkuszokat?

Az utóbbi időben az állatvédő hullámok miatt visszaesett a cirkuszok forgalma.

„Amikor az emberek telefonon érdeklődnek a cirkuszi számokról, akkor az esetek 80 százalékában megkérdezik, hogy milyen állatot láthatnak nálunk. Hozzáteszem, ők állat szerető emberek, akiket nem szórakoztat az erőszak. Az állatvédők tevékenysége miatt, egyre több cirkusz megy csődbe. Holott, nem kínzásról van szó, hanem arról, hogy az állatok feladatokat kaptak a gondozójuktól, trénerüktől. Az idomítás játékos formában zajlik. Ez hasonló ahhoz, mint amikor a vakvezető kutya segíti a gazdáját” – tette hozzá.   

Mint azt megtudtuk, Fekete Péter nemrég Monte-Carloban járt, ahol a Cirkuszi Világszövetség elnökségi tagjává választották.