Krénn Imre a fotói jó részét vagy napkeltekor, vagy napnyugtakor készíti. Ezzel kelt drámai hatást, mert ilyenkor a felhők őrültek, a színek melegek és kellemesek a végeredmény pedig egy tündérvilág, amit csak kevesen láthattak eddig. Imre igyekszik csak az égboltra meg az épületekre fókuszálni, ezért van az, hogy emberek csak elvétve akadnak a képein.