Sokan még most is ujjal mutogatnak a közterület-felügyelőkre, pedig nagyon fontos szerepük van Szombathely hétköznapi életében. Bizonyára legtöbben egyből rávágják, hogy egyetlen cél vezérli őket, hogy büntessenek. Pedig ennél nagyobbat nem is tévedhet az, aki így vélekedik. A közterület-felügyelőknél ugyanis hasonló hitvallás él, mint a rendőrség munkatársainál. A cél: a prevenció. Megelőzni a bajt, ami lehet egy tiltott helyen történő kerékpározás vagy szemetelés.

Dr. Varsányi Péterrel, Szombathely Megyei Jogú Város Közterület-felügyeletének igazgatójával beszéltünk azokról a szabálytalanságokról, amelyeket nap, mint nap elkövetünk.

Mennyire fogadják el, esetleg ítélik el a közterület-felügyelőket az állampolgárok? Mi a tapasztalat erről?

Sokan sajnos azt sem tudják, hogy a közterület-felügyelők pontosan kik és mi a feladatuk. Épp ezért nem tudnak különbséget tenni. Rendszerint bekopogtatnak hozzánk a kis piros mikulás csomaggal, mert nem vettek parkolójegyet, pedig ehhez nekünk semmi közünk. A közterület-felügyelet egy önkormányzat-rendészeti szerv, ami egy egyenruhás szervezet. A civil kategóriában a felügyelet az egyetlen olyan szervezet, akiknél az egyenruha rendszeresítve van rendfokozat nélkül. Ahhoz, hogy valaki közterület-felügyelő legyen, orvosi és pszichológiai alkalmasságra, érettségi bizonyítványra, illetve valamilyen rendészeti végzettségre van szükség. Amennyiben ez nincsen, akkor a hozzánk bekerülőnek el kell végezni egy 520 órás OKJ-s képzést, ezenkívül egy rendészeti vizsgát is kell tenni, ami az úgy nevezett taktikai kiképzésből áll. Mivel a közterület-felügyelők használhatnak könnygázsprayt, bilincset, rendőrbotot, testi kényszert, ennek technikáját meg kell tanulni rendes tantermi és tornatermi körülmények között, majd ebből is egy komplex vizsgát kell tenni. Amikor ez mind megvan, akkor beszélhetünk arról, hogy valaki közterület-felügyelő legyen. Hogy valakit profinak nevezzünk, jó pár évet el kell tölteni az utcán.

Elég szerteágazó ezek szerint, amelyre figyelnünk kellene.

Természetesen. Ugyanakkor nem elsődlegesen az a cél, hogy miattunk fájjon a lakosság feje. Viszont be kell tartatnunk az előírásokat, amelyek ránk ugyanúgy kötelező jellegűek, mint a többi szombathelyi polgárra. A törvény meghatározza azokat a jogosítványokat, amelyek alapján a közterület-felügyelők köztéren igazoltathatnak, helyszíni bírságot szabhatnak ki, feljelentést tehetnek, illetve figyelmeztetést alkalmazhatnak. Vannak az általános szabálysértési nemek, amelyekben munkatársaink ötezertől ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki.

Milyen szabálysértések, szabályszegések tartoznak a hatáskörbe?

A közterület-felügyelők a polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai tevékenységgel kapcsolatban szabhatnak ki helyszíni bírságot, koldulás szabálysértésénél, a tiltott szerencsejátéknál, a közerkölcs megsértésénél, veszélyeztetés kutyával, a csendháborításnál, a tiltott fürdés, a köztisztasági szabálysértésnél, vagyis ha valaki szemetel, de ott van még a szeszes ital árusításának korlátozása, illetve fogyasztásának a tilalma. Utóbbit egyébként önkormányzati rendelet szabályozza. Vannak továbbá a közlekedési szabálysértések, és a tulajdon elleni szabálysértés, ami egy új elem. A szabálysértési értékhatárra elkövetett lopás, illetve a sikkasztás, a jogtalan elsajátítás és az orgazdaság is, ebbe a kategóriába tartozik.

Vegyük csak a gyalogosra vonatkozó bírságtételeket. Mennyire jellemző a mai világban, akár a szemetelés, vagy a buszmegállóban való alkoholfogyasztás?

Az alkoholfogyasztás azért elég kemény dió, hiszen a buszmegállókban épp úgy tilos a fogyasztása, mint a közintézmények bejáratától számítva 200 méteren belül. Emellett a vendéglátói egység, a kereskedelmi egység, tehát az üzlet, a közért környékétől számított 50 méteren belül sem lehet szeszes italt fogyasztani. Aki ezt megszegi, az ötezertől ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A másik a dohányzási tilalomra vonatkozik, hiszen van egy jogszabály a dohányzók védelméről szóló törvény is. Nálunk a játszótéri dohányzás, amit kiemelten kezelünk, illetve a buszmegállókban nem lehet inni, sem füstölni. Pontosan úgy van meghatározva, hogy ötméteres körzetben belül tilos! A szemetelésbe gyakorlatilag bármi belefér attól kezdve, hogy valaki eldob egy csikket vagy egy zsebkendőt, végső soron megáll a szabálysértés minden tekintetben. Főként a Fő téren jellemző ez, hogy ha ilyet látunk, akkor a hangszórókon kiszólunk és az emberek általában fel is veszik a szemetet. A játszótéri dohányzás egyáltalán nem jellemző, a szeszes ital fogyasztás már inkább. A jó idővel vannak, akik három-négy órát eltöltenek ott italozva, miközben hangoskodnak, dohányoznak és ez irritálja a környék lakóit. Számtalan ilyen bejelentést kapunk, mondhatjuk úgy is, hogy vannak fix helyek, ahova rendszeresen ki kell mennünk.

Bicikliseknél mi a helyzet? Ők milyen szabálysértéseket követnek el?

A kerékpárosok esetében nekünk egy problémánk van, ha a járdán kerékpároznak. Van, ahol a KRESZ-tábla ezt megengedi, de sokszor össze-vissza mennek a biciklisek. Nekünk, ami konkrét panaszunk volt az elmúlt időben, az a Fő tér. Ott talán az is a baj forrása, hogy a kerékpársávot egy kicsit élénkebb színnel kellett volna megjelölni.

A Fő téren kívül hol kellett az utóbbi időben kiemelten fellépni munkatársainak?

A lakossági bejelentéseknek köszönhetően a Bolyai iskola előtti útszakaszt kellett felügyelnünk. Az iskolakezdésnél rendszerint szükség volt a jelenlétünkre, mert a biciklisek rendszeresen behajtottak oda, pedig kint van a mindkét irányba behajtani tilos tábla. Amikor leszállították a bicikliseket, a legtöbben meglepődtek, mert szerintük az a tábla rájuk nem vonatkozik, csak az autósokra. De a legtöbb esetben nagyon együttműködőek a lakosok, és ha megszokják a jelenlétünket egy bizonyos helyen, annak elterjed a híre, ez pedig pozitív változásokat eredményez.

Mennyire vagyunk mi szombathelyiek szabálykövetőek, illetve mennyire lógunk ki az országos átlagból?

Szerintem nem rossz a helyzet. Az ügyirat forgalmunk alapján körülbelül 4000-4200 szabálysértéssel találkozunk egy évben. Van olyan is, aki egyszer botlik, és van notórius visszaeső, azonban ha a lakosság számához vesszük, akkor még az 5 százalékot sem éri el. Szombathelyen a lakosság 95 százaléka jogkövető, nem is találkozik velünk, talán azt sem tudja, hogy a világon vagyunk. Szerintem ez nagyon jó arány. A hajléktalan kérdésről is mindig azt mondtam, ha szóba került minden ilyen fórumon, bizottsági ülésen, hogy van az a tíz-tizenöt hajléktalan a Borostyánkő áruház környékén, akik néha valóban zavaró módon koldulnak, vagy szeszes italt fogyasztanak, csak az a baj, hogy a büntetésnek a lehetősége őket nem riasztja vissza és nem is igazán lehet velük szemben az eljárást lefolytatni. A másik probléma az, hogy nekik a bejelentett lakhelyük Szombathely, így egy szabálysértési eljárásban nem is tudják őket idézni. Városi viszonylatban az ő számuk sem olyan mérvadó, ez a helyzet még bőven kezelhető. Van, akit az is zavar, ha koszos ruhában, ápolatlanul, piszkosan lefekszik egy padra, de ezzel még semmit nem követett el. Ha némán ott ül és mellette van a kalapja, akkor már az állampolgárra van bízva, hogy ad-e neki. Nagyon sok ilyen jellegű bejelentés érkezik hozzánk, de emiatt nem tudunk velük szemben fellépni, mert nem valósítanak meg semmilyen szabálysértést.

A kamerás megfigyelés beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

Örömmel mondhatom, hogy igen. A közgyűlésben 2013-ban született meg a döntés arra, hogy átvesszük a térfigyelő-kamerarendszert a rendőrségtől. Akkor még csak hét darab kamera volt a Fő téren. Ezek viszonylag régi típusúak voltak. Majd az átvételt követően folyamatosan fejlődött a kamerarendszer. Először 13, majd 28, 46 és ma már 66 kamera működik a városban. Ezzel egyidejűleg létrehoztunk egy gyors reagálású egységet, aminek az a lényege, hogy egy rendőr és egy közterület-felügyelő 24 órás szolgálatban vannak, 12 órás váltásokban. Ebből adódóan, ha a kamerafelvételen látnak valami olyat, akkor ők azonnal ki tudnak menni a helyszínre, és nem az események után kullogunk, hanem rögtön meg tudjuk fogni az érintetteket tettenérés formájában, a felvétel pedig ehhez teljes értékű bizonyító anyag. Ez egy hatékony módszer és a bűnmegelőzés szempontjából is fontos.  2914 estben kellett a reagáló-egységnek kivonulnia 2014. január 1-től 2016 végéig.

Ha megtörténik a baj, milyen procedúra vár a szabálytalankodókra?

A negatív cselekmény határozza meg azt, hogy ki az eljáró hatóság. A közterület-felügyelet esetében csekket kap a szabálysértő, amit nem a helyszínen kell kiegyenlíteni, hanem harminc napon belül kell befizetni az összeget. Amennyiben nem fizeti ki és a szabálysértés elismert, akkor átadjuk végrehajtásra a kormányhivatalnak, ahol a szabálysértő vállalhatja a közérdekű munkát, ellenkező esetben a bíróság elzárásra változtatja a szabálysértési bírságot. A közigazgatási bírságok esetében, a meg nem fizetett összeget adók módjára kell behajtani.