Az egykori szombathelyi bokszoló tiszteletére emléktáblát lepleztek le péntek délután. A szombathelyi olimpikon egykori szülőháza helyén, a Hosszú utca 28. alatt Puskás Tivadar polgármester, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja és Gedó György, az 1972-es müncheni olimpia legendás bajnoka mellett megjelent Kajdi János testvére, lánya és unokái, a régi barátok és természetesen a sportág képviselői, így a többi között Botos András olimpiai bronzérmes öklöző, valamint a Haladás VSE ökölvívó szakosztályának tagjai Szalai Sándor vezetésével.
Az eseményen a polgármester mellett Horváth Vilmos, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület elnöke méltatta a szombathelyi élsportolót, majd leleplezték Jenei Ferenc alkotását, a Kajdi-emléktáblát.
Gedó György Kajdi Jánosról
1968-tól volt barátom Kajdi János. Minden versenyre együtt készültünk, edzettünk, a bajnokságokon pedig együtt küzdöttünk. Nagyon sok öröm és persze üröm is előfordult a hosszú évtizedek során. Annak ellenére, hogy Ő Honvéd, én pedig Vasas sportoló voltam, nagyon szerettük és tiszteltük egymást.
A sportban mindketten elértünk szinte mindent, amit lehetett. Egymást folyamatosan buzdítottuk, sajnáltam, hogy ,,csak” ezüstérmes lett az olimpián, megérdemelte volna az aranyat. Döntős ellenfele, a kubai Correa nem volt jobb Janinál, aki igazi ,,profi anyag volt”. Ha bennünket annak idején profi versenyeken is indítottak volna, akkor biztos vagyok benne, hogy mi is a világ tetejére értünk volna – nyilatkozta honlapunknak Gedó György.
Kajdi János életútja
1950-től a Szombathelyi Dózsa, 1955-től a Komáromi Mélyépítők, 1958-tól a Sztálinvárosi Vasas, majd 1960-tól a Budapesti Honvéd ökölvívója volt. 1961-től 1972-ig hatvan alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.
Részt vett az 1964. évi, az 1968. évi és az 1972. évi nyári olimpiai játékokon. 1972-ben úgy lett ezüstérmes, hogy a döntőben törött bordával állt ki a kubai Emilio Correával szemben. Összesen négy Európa-bajnoki érmet, közöttük 1963-ban Moszkvában és 1971-ben Madridban aranyérmet nyert.
Pályafutása alatt 580 mérkőzésen szerepelt, ebből 568-ban (!!!) győzött, tízszer szenvedett vereséget és kettő végződött döntetlennel. Az aktív sportolástól 1972-ben vonult vissza.
1966-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) ökölvívó-szakedzői oklevelet szerzett. 1975-től 1983-ig a magyar ökölvívó-válogatott edzője volt, majd építési vállalkozóként tevékenykedett.
Kajdi János 1992. március végén gépkocsibalesetet szenvedett, majd április 10-én, életének 53. évében elhunyt.
