Minden lányos szülő ismeri azt a kort, amikor gyermeke elkezd érdeklődni a nőcis dolgok iránt, tudatában van már annak, hogy ő is kislány és természetesen utánozni szeretné a felnőtteket. Erre egy egész ipar berendezkedett, hiszen gondoljunk csak bele, hány féle gyermek-sminkkészletet, fodrászcikk felszerelést, és egyéb, valódi szépségápolást imitáló játékokat találhatunk az üzletekben. Azért jók ezek a dolgok, mert egyrészt lefoglalják a gyermeket, akár órákig képes eljátszani egy-egy púderrel, vagy ecsettel, közben persze legalább nem nézi a tévét, plusz még a szépérzékét, kreativitását is növeli.

Az út viszont hosszú addig, amíg valaki – mondjuk kamaszkorában – tökéletes precizitással ki tudja sminkelni magát. Erre remek bizonyíték Audrey esete, aki nem akarta zavarni a konyhában beszélgető anyukáját és nagymamáját, hanem egyedül állt neki, hogy igazi nővé váljon. A sminkelés része tulajdonképpen aranyos, mert bár nem követi a rúzs vonala precízen szájának vonalát, nem is kenődött el sehol.

Más kérdés, hogy a gyermek sminkkészletbe hogy került bele egy valódi olló, mindenesetre úgy tűnik, a kislány rendszeresen jár fodrászhoz, mert a legnagyobb természetességgel áll neki frufruja megigazításának. Kicsit később még ritkítja is a homloka felett a haját, igazi profikat idéző mozdulatokkal. Egy tükörben figyeli az eredményt és láthatóan meg is van elégedve munkájával. Más kérdés, hogy amikor anyukája meglátja majd, hogy néz ki kislánya felismeri-e, és mennyire fogja fel humorosan és dicséri meg, vagy inkább a szidás mellett dönt. Egy biztos, egy valódi fodrász felkeresése elkerülhetetlennek tűnik.