Mostanában megszaporodtak a balesetekről, koccanásokról, ütközésekről szóló hírek, tudósítások. Sokszor elgondolkodom, hogy ez vajon régebben is így volt, csak nem figyeltem fel rá, vagy valóban sokkal óvatlanabbak a sofőrök az utakon. Persze nézegethetjük a statisztikákat, meg idézhetünk rendőrségi sajtóközleményekből, de azok nem tudják átadni azt, ami valójában történik egy-egy ilyen baleset előzményeként.

A lakó- és munkahelyem között ingázva naponta kétszer végigmegyek a megye legveszélyesebbjei között számon tartott szakaszokon: a Ják és Szombathely közötti „erdei úton” és a Szombathely-Kőszeg főútvonalon.  Nem egyszer látok olyan veszélyes szituációt, amiből könnyedén baleset is lehetett volna és a résztvevőket csak a szorgalmas angyalkájuk mentette meg egy csúnya ütközéstől. Tény, hogy ezek az útszakaszok kanyargósak, esőben csúszóssá válnak, ködben nem látni az orrunkig sem és ráadásul rengeteg a kamion is. Ezen kívül a reggeli csúcsban mindenki időben szeretne beérkezni a munkahelyére, délután pedig haza, ezért ideges és siet.

Két alapvető sofőrtípust figyeltem ezeken az utakon. Van, aki félősebb és 60-70-nel halad az úton, a másik pedig, aki minden félelmét félretéve cikázik a kanyarokban. Persze ez a két típus egymást szidja, de ahogy mindig, az igazság valahol félúton lehet. Tisztázzuk, a dinamikus vezetés nem egyenlő sem a tutyimutyiskodással, sem az őrült száguldozással, a lényeg az volna, hogy a forgalomnak megfelelően, a számunkra optimális tempóban, biztonságosan haladni tudjunk. Ha előttünk valaki lassabb, vagy a vezetési dinamikája  nem illik a miénkhez (ott is fékez, vagy nagyon lelassít, ahol mi nem tennénk), akkor általában megelőzzük. Persze, ha tudjuk, hogy van rá lehetőség. Nem mindenáron! Nem kell beláthatatlan kanyarba belefutni, vagy olyan tempóra felgyorsítani, ami már nem biztonságos. Ismerd az autódat és saját magadat!

De ott van a másik oldal is, hiszen számomra is néha érthetetlen, hogy miért megy valaki egy belátható főútvonalon, normál műszaki állapotú autóval hetvennel, feltartva így a forgalmat. Én elhiszem, hogy ő ezt érzi biztonságosnak, de jogos a mögötte lévők türelmetlensége, főleg egy olyan szakaszon, ahol folyamatos a szembejövő forgalom. Számomra az is érthető, ha valaki nem vág bele egy kamion előzésébe, és inkább lassabb tempóban halad mögötte, de akkor tartsa már be a követési távolságot! Rengeteg olyat látok, hogy valaki „belebújik a kamion seggébe” és követi főúton és falvakon keresztül. Ezzel az a probléma, hogy magában egy kamion is elég hosszú, egy kamion plusz egy autó még hosszabb, így aki előzni szeretne, annak hosszabb utat kell megtennie, mert nem fér be közéjük, holott az volna a normális, ha be tudna sorolni. Amikor két-három ilyen autó összejön egymás mögött, akkor pedig a következőknek esélye sincs a biztonságos előzésre. Elindul a manőverezés, és előbb-utóbb megtörténik a baj.

Okoskodhatnék még itt oldalakon keresztül, de azt hiszem, sokkal egyszerűbb lenne, ha a közlekedők megpróbálnának egymáshoz alkalmazkodni és figyelni a másikra, valamint az útviszonyoknak megfelelően haladni.