A londoni innováció azt a problémát hivatott megoldani, hogy a naponta képződő több millió ásványvizes, műanyag palackkal mi történik használat után. Mert persze egészséges, ha különböző ásványvizekkel biztosítjuk szervezetünk folyadék utánpótlását, de ezzel végtelen mennyiségű szinte egyáltalán nem lebomló hulladékot termelünk. Az egyetlen megoldás az újrahasznosítás, de az meg ismét számtalan kérdést vet föl.
Először is össze kell valahogy gyűjteni a használt palackokat, aztán el kell szállítani és végül az újrahasznosítás logisztikája sem egyszerű. De a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy egyáltalán nem kielégítő a környezettudatos viselkedés szintje. Tehát nem gyűjtjük szelektíven saját magunk által termelt szemetet. A törekvés persze meg van, de az intenzitása nincs arányban a szennyezés fokozódásával, sajnos. Valamit tehát tenni kell.
Egy lehetséges megoldást mutattak be nem rég, melynek lényege, hogy a vizet egy alga-alapú gélben tárolják, melyet könnyedén kipukkaszthatunk akár a szánkban. A „csomagolás” esetleges lenyelése sem okoz gondot, ugyanis ehető. Egyetlen, logikusan felmerülő kérdés van csupán, hogy oldjuk meg, hogy ne idő előtt pukkanjon ki a golyócska? Az angol fejlesztők erre is gondoltak, és négyesével, tojástartóhoz hasonló kiszerelést javasolnak.
Az egész találmány pedig nyilvános és „szabad”, tehát bárki elkezdheti a gyártást. Jól néz ki, teljesen környezet barát, már csak neki kell állni a nagyüzemi gyártásnak. Reméljük, valaki lát majd benne fantáziát minél hamarabb, és ki tudja, lehet, hogy pár év múlva végleg eltűnnek az ásványvizes palackok a boltok polcairól?
Az elkészítés folyamatáról kisfilm is készült:
