A graffitik létjogosultságán órákat vitatkozhatnánk, mert ez egy megosztó műfaj, de szerintem, ha jól csinálják, akkor simán művészet, ha meg sz@rul, akkor nettó vandalizmus és kész. Bármit is gondoljunk, attól a falfestmények jelen vannak az életünkben, Szombathely is tele van fújva rendesen. A kínálat is elég változatosnak mondható, a jól megkreált képek mellett és azokon is tonnaszám virítanak a gagyi tagek, mert sok tehetségtelen kis senki próbál ezzel nagyfiúnak látszani...

Egyre több a stencil graffiti is, ennek egyik jeles képviselője a fekete-fehér macska, ami a legváltozatosabb helyeken ücsörög a falra fújva, többek közt a Szőlősi és Várköz utcákban, vagy a Haladás-pálya kerítésén, de honnan is jönnek ezek a minták?

A stencil graffitik térhódítása az 1960-as években kezdődött, az egyik legelső nagy művésze ennek a stílusnak John Fekner volt, aki 1968-ban a "Wheels Over Indian Trails" (szabad fordításban: Indián ösvényeket átszelő kerekek") feliratot festette a New York-i Pulaski hídra, ezzel üdvözölve a városba érkezőket. A felirat 11 évet húzott le a hídon érintetlenül, majd 1990-ben, Fekner maga festette át a Föld Napja alkalmából, akkor már nem tartotta aktuálisnak korábbi művét.

Ez itt New York. Fotó: John Fekner

Európában talán Ernst Pignon-Ernest volt az első, ő az atombomba áldozatainak sziluettjét fújta fel valahol Dél-Franciaországban. Blek le Rat művei 1981-ben tűntet fel Párizsban, de 1985-re már Ausztráliát is elérte ez az őrület és azóta már a legtöbb helyen a szubkultúra része.

Néhány országban a stencil graffitizés illegális, ezért a legnagyobb művészek álneveket használnak, például: Above, Banksy, Blek le Rat, Vhils, és Shepard Fairey csakhogy néhányat kiragadjunk a legnagyobbak közül.

Szombathelyen csak a mintákról tudunk beszélni, a már említett cica mellett Csubakka, Stewie Griffin és egy barlangrajz kompozíció is feltűnhet a falakon. A street arttal nincs baj, amíg kreatív emberek csinálják, de a tagekről igazán leszokhatnának már lúzerek...