Hatvan éve buktuk el a világbajnoki döntőt

szróbert-nso.hu • 2014. július 04., péntek •
Pontosan hatvan esztendeje, 1954. július 4-én a svájci Bernben rendezték a labdarúgó vb-döntőt, ahol a lefújás pillanatában NSZK–Magyarország 3:2 állt az eredményjelzőn. A tényeken már semmi sem változtat, de az nso.hu megvizsgálta, hogy az éppen 60 éve lejátszott meccs milyen folyamatot indított el Magyarországon és az NSZK-ban.
Hatvan éve buktuk el a világbajnoki döntőt

Az 1954-es, 3:2-re elvesztett berni döntő kapcsán számos kérdés vetődött fel – nyilván feleslegesen, mert ha van is válasz, a végeredményen már nem változtat. Mi lett volna, ha Puskás teljesen egészséges? Ha Öcsi gólját nem érvénytelenítik? Valóban „ejtette” a csoportbeli meccset Sepp Herberger, a nyugatnémetek szövetségi kapitánya, hogy a kiismert magyarok ellen a döntőre győztes taktikát eszeljen ki? Ennyit számított, hogy az Adidas a sáros talajra speciális stoplikat készített? Vagy az ellenfelet dopping is segítette? Valóban az volt a vereség oka, hogy a magyarok nem tudtak rendesen pihenni? Netán azért sem, mert néhány játékos nem csak a szálloda előtti hangos térzene miatt nem aludt eleget?
Magyarország a vereséget teljes kiábrándultsággal fogadta. A csalódás miatt Budapesten többezres tüntetésekre került sor, más kérdés, hogy az elkeseredettség azért vezethetett demonstrációkhoz, mert 1953-hoz képest enyhült a rendszer, legalábbis annyira, hogy ha nem is kockázatmentesen, de ki lehetett menni az utcára. A rendőrök hangszórókon keresztül próbálták szétoszlatni a tömeget, ami a keményvonalas Rákosi-rezsim idejében elképzelhetetlen lett volna.
Nem sokkal a berni rádióközvetítés után (a Népstadionban kihangosítva mintegy 40 ezren hallgatták Szepesi György közvetítését) kiabáló csoportok gyülekeztek a Népsport és a Szabad Nép székháza előtt. Egy több száz tagú csoport a Rádió épülete elé vonult, az épület Bródy Sándor utcai kapuját persze bezárták, mi több, riadóztatták az őrzéssel megbízott ÁVH-egységeket. Mégis annyira feszült helyzet alakult ki, hogy az intézmény vezetősége tárgyalásba kezdett a tüntetőkkel, akik azt akarták megüzenni az éteren át, hogy Sebes Gusztáv ne merjen hazajönni.
Összefoglalhatjuk: a zavargásokat az elkeseredettség váltotta ki, és a tömeg '54-ben is a Rádióhoz vonult először, akárcsak 1956. október 23-án.
És ezzel meg is érkeztünk a vb-re, ahol történt, ami történt. Lehet, utólagos okoskodás, és bizonyítani nem lehet, mégsem zárható ki, hogy egy torz politikai rendszer kirakatcsapata bukta el a finálét, mintegy azt is jelezve, a kohézió nem olyan erős, mint ahogyan a látszat mutatja. Mindenesetre a rezsim falán repedések keletkeztek. Míg a másik oldalon, egy ország talpra állását szimbolizálja a világbajnoki győzelem. Vagy éppen az első jel, hogy az adenaueri Németország talpra állt.
Egygólos vereség vagy egygólos győzelem a legkisebb dolgokon múlhat.

Fotó: 11freunde.de

közösség

további frisss

lap tetejére