Emlékeztek még a tavaly megjelent nagysikerű Kittenberger képregényre? Ha már lapozgattad valaha, akkor szinte biztos, hogy a szívedbe lopta magát. Az egész olyan, mintha a magyar Indiana Jones kalandjai elevenednének meg előttünk Afrika fülledt szavannáin és veszélyes dzsungeleiben. Jó hír a comics fanoknak, hogy a tervek szerint még idén érkezik a folytatás. Hogy miről szól majd? Többek között ezt is megtudtuk Tebeli Szabolcstól, a sztori képi világának megálmodójától.

Hogyan indult nálad a képregény mánia?

Gyerekkoromban - nagyjából négy-öt éves lehettem - egyszer csak elkezdtem lapozgatni őket, de hogy mi volt az első, amit a kezemben tartottam, azt már nem tudom pontosan. Ezzel párhuzamosan próbáltam reprodukálni a látottakat.

Milyen képregényeket rajzoltál a kezdetekkor?

Másolatokat képzelj el azokról a mesékről, amiket akkoriban a tévében lehetett látni, vagy amikhez képregény formájában is hozzá lehetett jutni. Rajzoltam például Hupikék Törpikéket, Disney hősöket, később pedig rákattantam a Transformersre. Mindig inkább a képregényeket kerestem, mert érdekelt, hogyan néznek ki ezek a történetek papíron.

Hogyan fejlesztetted később a rajztudásod?

A szombathelyi művészetibe jártam, emellett tanultam filmezni is. A rajzolás végig megmaradt, így jutottam el 2005-ig, amikor elkezdtem publikálgatni különféle magazinokban.

Milyen munkáid jelentek meg, illetve milyen visszhangja volt ezeknek?

Többek között a Roham magazinban jelentek meg rajzaim. Ez egy olyan kezdeményezés volt, amiben írók, grafikus művészek, filmesek, forgatókönyvesek, és színdarabok, előadások írói is részt vettek. Az elképzelésünk egy olyan lap volt, amiben visszaköszön többek között a ’80-as években a Galaktika magazinok, a Delfin vagy a Kozmosz fantasztikus könyvek hangulata. Ebben az újságban publikáltunk közösen pár szerzőtársammal a Bürokraták című képregényt. Abban az évben, amikor megjelent, megválasztották a legjobb új sorozatnak.

Tavaly megjelent a Kittenberger képregény első része. Miért pont az ő alakját választottátok?

A Kittenberger karaktert nem én találtam ki, hanem Somogyi Gyuri írótársam. Ő rukkolt elő azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha közösen csinálnák egy kalandos, izgalmas sci-fi történet, ami Kittenberger Kálmánról szólna. Ehhez hozzátartozik az is, hogy Gyuri nagyon szerette már fiatal korában olvasni a Kittenberger által írt vadászkalandokat. Íróként arra vállalkozott, hogy ebből és pár kalandfilmből inspirációt merítve megír egy teljesen eredeti sztorit, hiszen Kittenberger életműve azért kiált, hogy ezt valaki, valamilyen formában feldolgozza nagyobb  közönségnek.”

Hogyan jutottatok el a kezdetektől a kiadásig?

Nagyjából 2009 körül ültünk le erről először komolyan beszélgetni, Gyuri elmondta nekem nagy vonalakban, hogy miről szólna az egész. Ahogy mesélte, már a fejemben ott volt a sztori képi világa, azonnal plánoztam magamban. Szerencsére nem kellett sokat várnunk a megvalósítással, azonnal jött is a lehetőség. Jelentkeztünk a Galaktika magazin pályázatára, akik szeretek volna valami steampunk jellegű dolgot csinálni. Ez egy olyan elem volt, amit a mi történetünk alapvetően nem tartalmazott, de bele tudtuk építeni. Ez azt jelenti, hogy Kittenberger világában a gőzgépek hajtják az összes létező technikai vívmányt, a tévéktől az autókig.

Ez nagy változást okozott az előre megálmodott képi világhoz képest?

Nem igazán. Tudtam, ha rajzolok például egy vonatot, várost, valamilyen belső teret, akkor az mindenképp részletgazdag lesz, mozgalmas, akciódús, hiszen a sztori is kissé kaotikus. Szerencsére a Steampunk kapóra jött, így a rajzok jobban passzolnak a cselekményhez.

Milyenek voltak a visszajelzések?

Csak pozitívak, persze ez nem csak az én érdemem, hiszen a történetet is jól megírták. Hiszen Gyuriék a történetírásban nagyon otthon vannak.

Mennyi idei tart egy-egy oldal elkészítése?

Változó, volt már olyan nap, hogy kettőt is sikerült csinálnom, de nem ez a jellemző. Általában egy hétig csinálok egyet. Az első rész elkészítése munka mellett kábé egy évig tartott.

Hogyan szoktál dolgozni?

Elszórok a lap különböző pontjain egy-egy elemet. Nagyjából nyolc óra egy lapnyi ceruzarajz, ezt követi két-három óra, amikor kihúzom tollal az egészet, majd jön a színezés.

Mi inspirál?

Nincs bevált receptem, de gyakran hallgatok rajzolás közben zenét. Ha belefutok egy jó filmbe, akkor előfordul, hogy azonnal ceruzát ragadok. Emellett az is motivál, hogy részt vállalhatok egy tök jó történet elkészítésében.

Úgy tudom, már készül a második epizód. Hogy haladtok vele?

Az első füzet kerek epizód volt, bár felvetődött a folytatás lehetősége. Ezt most kihasználjuk, és a másodikat nem zárjuk le teljesen, hanem kapásból előkészítjük a terepet a harmadik résznek. A sztori szerint az 1900-as évek elején szokatlan dolgok történnek a világban, mindenki felkészül az első világháborúra. Ebben a baljós atmoszférában kell hőseinknek boldogulni. Két barátja, Ács és Baka, mint kalandorok ismét képbe kerülnek.

Mire várható a folytatás?

A második rész forgatókönyve már félig elkészült így a várható ötven oldalból már huszonötön tudok dolgozni. A tervek szerint a folytatás még az idén megjelenik.