Az ŐrvidékHáz  által rendezett Tiszta vizet a pohárba! rendezvénysorozat második etapja éppen az Élelmiszerlánc-biztonság a klímaváltozás küszöbén témát boncolgatták helyi szakértőkkel: élelmiszer botrányok és megelőzésükről, valamint az élelmiszerekben előforduló adalékanyagok élettani hatásairól.

Szabó Levente a Vas Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztály főosztályvezető helyettese arról beszélt, hogy az élelmiszerlánc egy összetett történet. „Azok vagyunk, amit megeszünk” – vagyis amikor megvásárolunk egy élelmiszert, döntést hozunk, mivel annak a minősége, a mennyeisége, az összetétele hatással van az életünkre. De akkor mi megfelelő élelmiszer? Kemikáliák nélkül nem lehet élni, ma már növényvédőszer mentes élelmiszert nem nagyon találunk. Nem is lehet kijelenti azt, hogy vegyszermentes élelmiszereket termeljünk, de vannak határértékek.

Válasszuk a helyi termékeket

A megtermelt élelmiszerekre nagy hatással van a népességnövekedés, a klímaváltozás, tudni kell, hogy sok olyan globális probléma van, amit maga az ember idéz elő. Mivel egyre többen vagyunk a bolygón, egyre erőforrás-igényesebb ételeket eszünk. Pedig egy kilogramm hús „előállítása” százszor több vizet igényel, mintha növényt termesztenénk. A klímaváltozás is jóval összetettebb folyamat, minden téren drasztikus változásokkal kell szembenéznünk. Magyarországon nagyon szélsőséges az időjárás, hosszú, forró nyarakkal számolhatunk, szélsőséges csapadékeloszlással. Csökkent a talaj széntartalma is, új kórokozók, gyomok jelentek meg. Tipikus Vas megyei jelenség az erózió, bomlik a talajszerkezet, egyre több földterületet kell kivonni a termelésből.

A termesztési technológiák is megváltoztak, mást jelent táplálkozni most, mint száz évvel ezelőtt. De a legsúlyosabb probléma, hogy a 21. század emberét nagyon jellemzi a pazarlás.

Járjunk többet piacra

Horváthné Dr. Séllei Erzsébet a megyei főállatorvos és a Vas Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztály főosztályvezetője az élelmiszerbotrányokról beszélt. A 2004-es Európai Uniós csatlakozás után lett csak igazán nagy probléma az élelmiszerkereskedelemből. Az élelmiszer egy bizalmi termék, mivel a termelés teljes folyamatába nem lát bele a vásárló. Ugyanakkor az EU az áruk szabad áramlásának céljából nem szabályozta annyira szigorúan, honnan, milyen minőségű élelmiszer kerül, éppen melyik országba. Az élelmiszerhamisítás lényege, hogy nem az előírásoknak megfelelően állítják elő az élelmiszert, nem a megengedett összetevőkből pl: lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalmazása. Magyarországon sok élelmiszerbotrányról nem hallani, de Európát számos sújtotta.

Emlékeznek a kergemarhakórra? A Creutzfeld-Jakob betegséget több más hasonló kórral együtt sokáig "lassúvírus-fertőzésnek" hitték, évekbe telt, mire rájöttek a tudósok, a marhák szivacsos agyvelőgyulladása okozta az embereknél is a bajt. Az Angliából exportált marháktól aztán Európa szerte sokan megbetegedtek. 2004-ben a paprikabotrány okozott problémát, ahol festékporral szennyezett paprikaőrlemény került forgalomba. A M.E.G.A Trade botrányban 41 tonna lejárt szavatosságú élelmiszert foglaltak le.

A rettegés új fokát pedig az élelmiszerterrorizmus jelenti. A baj a globális nyomon-követhetetlenség, nehéz garantálni a külföldről behozott élelmiszer minőségét vagy azt, készakarva nem kevertek-e mérget bele. Például a brit farmok is veszélyeztetettek, tekintettel arra, hogy sok külföldit alkalmaznak.

Séllei Erzsébet szerint egy megoldás van: lehetőség szerint csak onnan, és attól a termelőtől vásároljuk az élelmiszert, akiben megbízunk, kiváló terep erre a piac, ahol kommunikálni lehet az eladókkal. A magyar termékek jók, az élelmiszerkereskedelem terén 2014 óta Magyarország az elhanyagolgató kockázatú csoportba tartozik.