A fideszes politikus hangsúlyozta, az április 6-i országgyűlési választás kiindulópontot jelent. Mint mondta, ez a választás jobb eredménnyel végződött, mint a 2010-es, amikor az emberek az akkori kormány munkáját szerették volna megbuktatni. Most a választók egyértelmű felhatalmazást adtak arra, hogy az elkezdett munkát folytatni lehessen – tette hozzá. Leszögezte, a választók nemet mondtak a gyűlölködésre és az EU-ból való kilépésre.
Mi az elmúlt ciklusban is arra törekedtünk, hogy a magyar érdekeket tudjuk képviselni Brüsszelben; nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának, ezért semmiféle diktátumot nem tudunk elfogadni – emelte ki. Úgy fogalmazott, az a szándékuk, hogy határozottan képviseljék a magyar érdekeket, ezért megvédik a rezsicsökkentést, valamint a magyar földet.
Szájer József fideszes EP-képviselő arról tájékoztatott, a listán Pelczné Gáll Ildikót ő követi a második helyen, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Őket követi Kárpátalja, majd Vajdaság képviselője - akiket később neveznek meg -, a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György, a 13. helyen pedig Dömötör Csaba szerepel. A lista 14. helyén van Hidvéghi Balázs, őt Tóth Edina, Rákossy Balázs, Csóti György és Szemerkényi Réka követi. A lista 19. helyén szerepel Király Nóra, őt Pálffy István követi, majd pedig a Felvidék képviselője, akit szintén később neveznek majd meg.
Szólt arról is, hogy a nyugati magyarságot Schöpflin György, míg Erdélyt Tőkés László képviseli a listán. Rámutatott, hogy a nemzeti közösségek dimenziója eddig is megjelent a munkában, hiszen szoros együttműködésben dolgoztak az erdélyi és a felvidéki képviselőkkel.
Szájer József szerint az EP-képviselők alapvető feladata lesz, hogy világossá tegyék, Magyarország nem egy gyarmat, hanem egy önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor az uniós tagságból fakadó kötelezettségeit is teljesíti. Emlékeztetett rá, hogy mindig megvédték hazánkat a támadásoktól.
Szavai szerint a lista tükrözi a folytonosságot és a megújulást is, számításaik szerint befutó helyen szerepel a jelenlegi képviselők közül 7. Hét képviselő - Glattfelder Béla, Őry Csaba, Járóka Lívia, Hankiss Ágnes, Bagó Zoltán, Surján László és Bánki Erik - a jövőben nem folytatja az EP-képviselői munkát, egy részük az itthoni politikában kamatoztatja majd a megszerzett tapasztalatait, és többen jelezték, hogy már érkezett nekik felkérés. Minden 10-es blokkban van egy KDNP-s képviselő, és a Fidesz többi szövetségesének jelöltjei is szerepelnek a lista második felében. Elmondta azt is, hogy a 63 fős listát Orbán Viktor és Semjén Zsolt zárja.
A nemzeti lista mind összetételében jelzi a magyarság összetartozását, mind pedig abban az értelemben, hogy Magyarország érdekeit kell védeni az Európai Parlamentben – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: nemet mondanak azoknak, akik lejáratják az országot, és azoknak is, akik hazánk érdekeit, az unióból érkező forrásokat, támogatásokat veszélyeztetnék, az unióból való kilépés mellett állnak. Azt kérjük a választópolgároktól, hogy azokra szavazzanak, akik kiállnak az uniós források, Magyarország európai beágyazottsága és kapcsolatrendszere mellett – húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva Pelczné Gáll Ildikó elmondta, 10-12 fideszes mandátum megszerzése lehet reális célkitűzés a májusi európai parlamenti választáson.
Azzal kapcsolatban, hogy az unió ellenzi a szabad pálinkafőzést, Szájer József úgy fogalmazott, a kormány dolga, hogy kialakítsa a választ a döntésre. Úgy vélekedett, ez esetben az unió „túllép azon a körön, amely racionális”. Mi, EP-képviselők figyelemfelhívással, és formális úton erőteljes hatással tudunk lenni a jövőben kialakítandó szabályokra, és a magunka eszközeivel tudjuk segíteni az ügyet – tette hozzá.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a rezsicsökkentés esetében még nem alakultak ki a szabályok. Pelczné Gáll Ildikó rámutatott, több mint 10 országban hatósági áras az energiaár, a bizottság pedig csupán tanulmányt tett közzé, illetve ajánlást fogalmazott meg. A bizottság tanulmánya egyértelműen bemutatta, hogy a piaci alapú árképzés nem eredményezte az energiaárak csökkenését, hanem épp ellentétes hatást értek el – hívta fel a figyelmet.
