Egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya Vas megyében

Frisss.hu - Fotó: Bodorkós Máté • 2016. október 26., szerda •
Megyénk ipara ettől függetlenül jól teljesít.
Egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya Vas megyében

Szerdán délben vette kezdetét az az előadás, amit Harangozóné Vígh Ilona a Vas megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály, főosztályvezetője tartott a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének felkérésére.

Az hamar kiderült, hogy a legtöbb gazdasági mutatót figyelembe véve, Vas megye gazdasága az országos rangsorokban rendre az első háromban szerepel, sőt még a foglalkoztatottsági rátánk is egész jó, de egyre markánsabban jelentkezik a szakképzett munkaerő hiánya.

A probléma nem új keletű, már a 90-es években is látszott az a tendencia, ami egyre jobban érezteti a hatását, és ezen Szombathely speciális helyzete sem segít. Városunk az egyetlen olyan megyeszékhely az országban, ami mindössze 13 kilométerre fekszik az osztrák határtól. Ezzel az a probléma, hogy az ausztriai magasabb fizetések könnyen a határ túloldalára csábítják a magyar munkavállalókat is.

A helyzet azért korántsem reménytelen, mert ahogy Pócza Zoltán példája is mutatja, az osztrák bérek 80 százalékáért már hajlandóak visszatérni az emberek. Pozitívum az is, hogy Vas megyében sokkal kevesebb a közfoglalkoztatott, ebben a kategóriában csak Győr-Moson-Sopron megye van előttünk.

A legtöbb embert a feldolgozóipar, és az adminisztratív (munkaerő-kölcsönzés) szektor foglalkoztatja.

A belső migráció szempontjából 2011. egy komoly fordulópont volt, azóta többen jönnek Vas megyébe dolgozni, mint ahányan elmennek. Mindez azzal magyarázható, hogy a megindul a megye iparának fejlődése.

2016-ban viszont az országos tendenciákkal szemben jelentősen csökkent a foglalkoztatottság Vas megyében, Harangozóné Vígh Ilona a Vas megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály, főosztályvezetője ezt a Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulásával magyarázza, ami országos szinten 300 ezer fős kiesést jelent, aminek nincs utánpótlása.

"A Ratkó-korszak Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják." - írja a Wikipedia.

Vas megye modern munkaerőpiacához azonban nem illeszkedik az a tény, hogy az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező 26 és 50 közötti, illetve az 50 feletti korosztályok tagjai közül minden harmadiknak csak alapfokú iskolai végzettsége van.

A munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül van Vasban és a regisztrált álláskeresők közül kikerülők 66 százaléka munkaviszony miatt távozik a rendszerből és ennek csupán 22 százaléka lesz közfoglalkoztatott.

Harangozó Bertalan kormánymegbízott is jelen volt az ülésen, ő magára vállalta, hogy a megbeszélés során megfogalmazódott problémákat és kéréseket eljuttatja a kormányzathoz, hogy ezzel is gyorsabbá és hatékonyabbá tegye ezek megoldását.

A munkaerőhiány megoldásának egyik lehetséges módja az automatizálás és robotizálás lehet, tehát, ezt Harangozó Bertalan is támogatta.

kapcsolódó galéria


közösség

további frisss

lap tetejére