Remek irányváltás, ritmusérzék és gólérzékenység - így összegezhetjük legjobban a Haladás VSE kézilabdázóját Hrabovszky Helgát. A 22 éves sportoló a csapat egyik meghatározó játékosa, aki a szombathelyiek kedvéért hagyta maga mögött a családi fészek melegét. Helga jó döntésnek tartja a váltást, és véleménye szerint remek társaság jött össze Szombathelyen.

Ha megkérnek arra, hogy mutasd be Hrabovszky Helgát, mit mondanál el róla?

22 éves vagyok, eddig Székesfehérváron éltem és ott ismerkedtem meg a kézilabdázás alapjaival. Már 11 éve űzöm és édesapám egyik ismerősén keresztül kerültem kapcsolatba a sportággal. Szerencsésnek érzem magam, mert az első edzést követően tudtam, hogy ezt szeretném csinálni. A beíratástól az utolsó edzésig minden pillanatot élveztem, amit Fehérváron töltöttem.

Miért váltottál, ha ennyire megtaláltad otthon a számításod?

Kellett a levegőváltozás! Amúgy is az élet ezekről a döntésekről szól. Hosszú évekig szolgáltam a fehérvári együttest, végigjártam a szamárlétrát, majd válaszút elé értem. Elfogadom a Haladás ajánlatát, vagy maradok az élvonalbeli csapat kispadján, ahol többen állnak előttem a sorban. A fejlődésemet szem előtt tartva döntöttem a szombathelyi ajánlat mellett. Ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egyszer ismét Székesfehérváron kézilabdázzak, de ez még a jövő zenéje.

Milyen érzés, hogy egy teljesen új csapatnak fontos része vagy?

Egyetlen mondattal össze lehetne foglalni: beváltotta a reményeket a váltásom! Nem csak a pályán kívül, hanem a mérkőzéseken és edzéseken is érzem, hogy fontos vagyok. Az ember a csapat érdekeit szem előtt tartva, csak úgy tud kiemelkedő teljesítményre, ha töretlen a bizalom az irányába. Szóval, ha elégedettek a játékommal, akkor ez csak azért fordulhat elő, mert számítanak rám és hisznek bennem.

Akkor mondhatjuk azt is, hogy maradnál jövőre is Szombathelyen?

Nagyon megszerettem a csapattársaimat, a várost és remek vezetőség keze alatt dolgozhatok. Maximálisan megkaptam mindazt, amit vártam tavaly a szerződés aláírásakor. A keretünk nagyon fiatal, de terhelhető, és sokat fejlődtünk. Bátran ki merem jelenteni, hogy jó úton járunk.

Guttyán Adrienn sajnálatos sérülése mennyire motoszkál ott egy játékos fejében?

Ez a sport velejárója. Nem szabad nagyobb jelentőséget tulajdonítani neki, mert ha félve ütközöl, akkor sokkal nagyobb probléma lehet a vége. Szerencsére engem elkerültek a komolyabb sérülések, de Adri esetéből is látszik, hogy bárkivel, bármikor megtörténhet a baj.

A család és a barátok mennyire büszkék rád?

Nagyon. Van egy öcsém, aki a Videotonban játszott, aztán más irányba nyitott, így a civil életet választotta. Viszont elárulta, hogy rendkívül büszke a nővérére. Tervezi, hogy meglátogat és végigszurkol egy mérkőzésünket. Ugyanakkor a páromnak is nagy hálával tartozom, mert sokat nem tudunk találkozni, de mindenben támogat.