Horvátlövő 15 kilométerre található Szombathelytől, Vaskeresztes tőszomszédságában. A falu a nevét az egykor a határt őrző íjászokról és az ott élő horvát lakosságról kapta. A település határában pedig ott a Pinka és az osztrák-magyar határ.
A honfoglalás után a határok védelme egyre fontosabb lett, ezért a nyugati gyepűk védelmére határőröket telepítettek a térségbe. Sajnos a levéltári adatokból nem lehet pontosan meghatározni a falu alapításának pontos idejét. Ami biztos, hogy a pornói apátság híres kegyuráról, Bakócz Tamásról (ő akkoriban magas egyházi méltóságot betöltő személy volt) unokaöccsére, Erdődy Péterre szállt át a Pornó és Keresztes között fekvő birtok, 1496-ban.
Az 1532-es török hadjárat fő célpontja Bécs lett volna, de az útjukba kerülő településeket sem kímélték. Ekkor pusztították el a törökök Horvátlövőt, illetve az akkori falut. A kiirtott lakosság helyére a birtokosok horvátokat telepítettek a Pinka mentére. Tizennégy horvát család került ide és 1548-ban már Thotsiczen néven említik a falut. Az eredeti neve Kislövő lehetett, de a 16. században már Tótlövő, később pedig Horvátlövő lett belőle.
A Zrínyi család 1592-ben újabb horvát családokat telepített le itt. Ők a ma is sajátos gradišćei nyelvet beszélték, amit az osztrákok burgenlandi horvátnak neveznek. Bő 20 évvel később, vagyis 1613-ban a 38 jobbágy családnak otthont adó települést Horvát Sicz-ként említik. 1715-ben lakosságcsere keretében a horvátlövői németeket Németlövőre, a németlövői horvátokat pedig Horvátlövőre telepítették át. Ebben az időben 32 paraszti és 26 zsellérporta állt itt. 1787-ben 293 lakosa volt a falunak.
1796 és 1798 között barokk stílusban római katolikus templomot építettek itt Szent Anna tiszteltére, amit később klasszicista stílusban átépítettek. A torony 1836-ban épült, majd a templomot 1864-ben kibővítették.
1910-ben 397-en éltek itt és a lakosság túlnyomó része horvát volt. A trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte Horvátlövőt, de a soproni népszavazásnak hála 1923. január 10-én visszacsatolták a falut Magyarországhoz. A településen a mai napig élnek horvát nemzetiségű emberek.
1893-ban önkéntes tűzoltóság alakult itt és 1899 és 1900 között fel is épült az első szerházuk. Az országhatár 1949-es lezárásáig kishatárforgalmi átkelőhely kötötte össze Németlövővel. 1956 és 1957 közt határőrlaktanyát, 1961 és 1963 közt termelőszövetkezeti majort, 1964 és 1966 között pedig kultúrházat építettek.
1999-ben felavatták a falu orvosi rendelőjét és az önkormányzati hivatalt. A szomszédos Pornóapátival közösen megvalósított szennyvízcsatorna hálózatot 2003-ban avatták. A Németlövőre vezető út 2005-ben készült el, osztrák oldalon viszont csak 2009-ben lett kész a kapcsolódó út.
