A Herényi esték sorozat pénteki állomásán a körzet képviselője, Koczka Tibor alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, majd az egykori honvédelmi államtitkárt, dr. Raffay Ernőt mutatta be röviden a hallgatóságnak.

Még mindig számtalan a bizonytalanság a 60 évvel ezelőtti forradalmi események kapcsán – hangzott el a ,,Magyarországi kommunizmus és 1956” címmel tartott előadáson, melyen a többi között a magyarországi kommunizmus történetéről, valamint az agresszív, gyűlölködő kommunizmusról is beszélt. 

A 68 esztendős történész sajátos humorral ecsetelte, hogy a kommunizmus miért nem a gazdaságilag fejlett országokban, hanem az akkoriban két legfejletlenebb államban, a cári Oroszországban és a Román Királyságban jött létre.  

Raffay elmesélte, hogy az általa tisztelt történész, Kun Miklós, Kun Béla unokájától tudja, hogy az apai nagyapja bolsevik volt, azért lőtték le, az anyai nagyapja pedig mensevik volt, őt meg azért lőtték le – ez pedig az egész kommunista korszakra jellemző volt. 
Arról is beszélt, hogy az első világháború radikalizálta a szociáldemokratákat, azt pedig egyenesen ,,parasztfogás”-nak nevezte, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja nevet Magyar Kommunista Párt névre változtatták. 

Népszabadság ma már az egyik legszebb magyar szó – utalt a napilap megszűnésére, de rögtön hozzátette, hogy hamarosan lesz Népszava is.  
Konzervatív történészként megfogalmazta hitvallását, eszerint az ember és ember közötti különbséget nem a rablás, hanem az érdem határozza, illetve kellene, hogy meghatározza. 

1919-ben 133 napig tartott a forradalom, viszont a Kádár-korszak sajnos tovább, ott már bíróságra is szükség volt – jegyezte meg nem kevés iróniával, majd az 1920-as rendkívüli törvényről, Sallai és Fürst felakasztásáról is szólt, de arról is, hogy Rákosi elvtárssal és Vas Zoltánnal ezt nem tették meg. 
A pár hete a Karib-térségben tomboló Matthews hurrikánhoz hasonlította Rákosit, akit egyenesen a ,,mi” Rákosi Matthews-unknak keresztelt el. 

Az 1945-ben jött ,,felszabadúlás”-sal párhuzamot volt, mint mondta, 1945 után szinte mindenhol, a cseheknél, a szlovákoknál, a lengyeleknél is hasonló folyamatok zajlódtak le. Államosítás, ipari tervciklus, élesedő osztályharc volt a jellemző, a kommunisták pedig elkezdték önmagukat irtani. 

Raffay Ernő felelevenítette azt is, amikor Rákosit Moszkvába hívták, leváltották és Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki szinte azonnal 6-8 reformot is bevezetett. Ekkor mondta azt is, hogy akkoriban a legnagyobb megbélyegzés az volt, ha valakit kizártak a pártból.
Az 1956-os forradalom három szakaszáról is beszélt, majd arra emlékeztetett, hogy október 28-án az USA és a Szovjetunió képviselői megbeszélték, hogy a magyar kérdés a SZU belügye. 

A szovjet csapatok már nem kifelé mentek, hanem befelé jöttek – mondta, majd hozzátette, hogy gyakorlatilag totális megtorlás következett, durva módszerekkel. 
A kétórás előadás végén Raffay Ernő megbuktatta a kommunizmust, bebizonyította ugyanis, hogy a kommunizmus nem szent és sérthetetlen, hanem nagyon is sérthető.