Hiába van tele a tárcánk, a világ összes kincse is kevés volna bizonyos autók megvásárlása esetén. Pedig nem a legújabb szériát erősítő csodákról beszélünk, de még csak nem is a leggyorsabb gépkocsiról. Békéljünk meg a tudattal, hogy álmaink autója bizony sosem lesz a miénk. Hogy miért? Mert vannak olyan gépkocsik amelyhez csak kihalálos úton lehet hozzájutni. Ha egy 1963-as Jaguar E-Type-ra fáj a fogunk, jobb tisztában lenni, hogy ebből a típusból összesen 12 darabot gyártottak. Épp ezért nem meglepő, hogy a vételár meghaladja a 10 millió fontot.
A kelendősége miatt döntött úgy a Jaguarnál, hogy néhány Lightweightet gyártanak, ami felháborodást okozott az eredeti kocsik tulajdonosai részéről. Ezzel a kezdeményezéssel értett egyet és lépett hasonlót az amerikai Shelby gyár is. A hatvanas évekhez hasonló felépítésű ritkaságokkal rukkolnak ki, így hamarosan legördülhet a gyártósorról a GT40 és a 298-as Cobra is, amelyeknek eredeti ősei szintén több millió fontos árat kóstál a piacon.
Azonban hiába a szépen csengő címke és vételár, ki adná el ennyiért a nehezen megszerzett autócsodát? Nos, épp ezért nevezik az ilyen járgányokat halott ember autójának. Történetesen azért ez a morbid megnevezés, mert egyetlen esetben cserélhet gazdát az autó, ha a tulajdonos halálát követően az örökösök nem tartanak rá igényt. Persze ebben az esetben versenyeznünk kell a többi milliárdossal, mert árverés útján talál gazdára a különleges és ritkaságszámba menő kocsi.
