Tavaly is nagy sikerrel futottak a Kőszegi Várszínház darabjai. Mi is több előadáson jártunk, nagyon élveztük A falu rosszát, lenyűgözött minket Gergye Krisztián társulata és ahogy az idei felhozatalt nézzük, megyünk most nyáron is.
Íme a 2016-os Kőszegi Várszínház programjai:
Gyarmathy Ágnes díszlet és jelmeztervező kiállítása
Időpontok: Június 3., 18:00 óra Helyszín: Jurisics vár (Rajnis u. 9.) Jegyár: Ingyenes
Színészként kezdett Pécsett, majd tanulmányokat folytatott a poznani Képzőművészeti Akadémián. 1966–1968 között a szegedi, 1968-tól 1972-ig a debreceni, 1972–1978 között ismét a szegedi színház tervezőművésze volt. 1979–1981 között a kecskeméti, 1981-től 1988-ig a békéscsabai társulatnál működött, majd tervezett Kecskeméten és a Népszínháznak is. Vendégként dolgozott több szabadtéri színpadnak is. Szürrealista fantázia, gondolat- és érzelem gazdag színpadképek, jelmezek, maszkok, kellékek, festőiség és grafikai erények jellemzik terveit.
"És mégis él a Magyar" -A Kőszegi Vonósok hangversenye
Időpontok: Június 4., 19:00 óra Helyszín: Jurisics vár (Rajnis u. 9.)
„És mégis él a Magyar” című koncertje, ahol a hazai muzsika nagyjaitól csendülnek fel ismert művek a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Koncertmester: Scheer Bernadett
H. Nagy Katalin: Csecsemőszínház : TI-TI-TÁ -báb-zene-játék
Időpontok: Június 8., 10:00 óra Helyszín: Jurisics vár (Rajnis u. 9.)
Rendező: H. Nagy Katalin
Alkotótársa: Rumi László
Játsszák: Dénes Emőke, Kovács Bálint, Takács Dániel
Ti-ti-tá - ritmusra dobog a szívünk
Tá-ti-ti - ritmusra vesszük a levegőt
Ti-tá-ti - pislogunk
Tá-ti-ti - ásítunk, nevetünk, alszunk
Nem figyelünk rá, természetes hogy van.
Játszani enged - tá-tá-ti-ti-tá - leng a hinta,
De önálló életre is kellhet.
Úgy viselkedik, mint a gyermek: kíváncsi, akaratos, vidám, szomorú, szófogadatlan és önzetlen, mint Ti-ti és Tá, akik a szép Melodika társai játékunkban.
Botrány az Operában- Fogi Színház
Időpontok: Június 15., 20:30 óra (esőnap: Június 16.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
A várva várt tenor nem érkezik meg, hiába várják, így azonban nem tudják, lesz-e előadás este az operában. Az operaház igazgatója dühöng, hiszen hatalmas bevételre számít a világhírű művész fellépésének köszönhetően, azonban botrány közeleg az operában. A színházi titkár viszont meghökkentő ötlettel áll elő…
Szereposztás:
Saunders, az operaház igazgatója - Straub Dezső
Max, Saunders titkára - Beleznay Endre
Tito Merelli, a világhírű tenorista - Csengeri Attila
Maria, Tito felesége - Nyertes Zsuzsa
Diana, szoprán - Fogarassy Bernadett
Julia, az Operabarátok Körének elnöke - Sáfár Anikó
Maggie, Saunders lánya - Köllő Babett
Szállodai londiner - Straub Péter
Fordította(2014): Hamvai Kornél
Jelmez: Bereg Glória
Rendező: Mikó István
Martin McDonagh: Vaknyugat - A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház közös előadása
Időpontok: Június 25., 20:30 óra Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Coleman és Valene, az apjukat nemrég egy különös baleset folytán elvesztett testvérpár egy Isten háta mögötti ír faluban, annak is a legszélén él. A nagy bánat közepette – amelyben a masszív alkoholista helyi pap, Welsh atya szeretne nekik vigaszt nyújtani – mindennapjaik nagy része egymás bosszantásával, hergelésével, átverésével és idegesítésével telik. Mi több: számukra ez maga az élet – mindegy, hogy pástétom leveles tésztában vagy szentszobrocskák vagy képes magazinok vagy hasábkrumplik vagy alkoholtartalmú italok vagy birtok vagy tehenek vagy nők vagy kutyafüle: bármin és bármikor hajba kapnak, összevesznek vagy ölre mennek. Akár a legvégsőkig. Erről szól ez a darab: a bűnről és a szeretetről. Meg arról, hogy van-e élet a halál után? És előtte? Ajánljuk családosoknak és egyedülállóknak, szülőknek és testvéreknek, barátoknak és felebarátoknak, fülig szerelmeseknek és örök ellenségeknek. Főleg embereknek.
A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház közös előadása
Szereplők:
Coleman Connor RÉTFALVI TAMÁS
Valene Connor FICZA ISTVÁN
Welsh atya ALFÖLDI RÓBERT
Kicsilány Kelleher MÉSZÁROS PIROSKA
Muzsikus Szász Szabolcs
Munkatársak
Ari Zsófia, Czirák Dániel, Jakab László, Lakatos Erika,
Lengyel Zoltán, Ötvös András, Ruska Robin,
Takács Edina, Tóth László
Díszlettervező Gothár Péter
Jelmeztervező Tihanyi Ildi
Zene Dragony Gábor
Világítástervező Pető József
Grafika Lakatos Péter
Súgó Zsolnay Andrea
Segédrendező Nyulassy Attila
Produkciós menedzser Zsedényi Balázs
Produkciós vezető Ugrai István
Rendező Gothár Péter
Egyasszony- Az előadás a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre.
Időpontok: Június 28., 20:30 óra Helyszín: Jurisics vár, Lovagterem (Rajnis u. 9.)
Szereplő: Tenki Réka
fotó: origo.hu
C. Goldoni: Terecske- A Kőszegi Várszínház saját bemutatója
Időpontok: Július 7., 20:30 óra (esőnap: Július 10.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Három eladósorban lévő lány, három özvegyasszony és három férfi verseng egymással: mind házasodni akar. A karnevál idejére Velencébe látogató idegen lovag felbolygatja az amúgy sem csendes velencei terecske mindennapjait, a félreértések sorozata amolyan olasz módra, hirtelen fellobbanó féltékenykedéshez és oktalan veszekedésekhez, sőt, verekedésekhez vezet, míg végül mindenki párjára talál...
Szereplők:
Fabrizio, idős úr: Epres Attila
Gasparina, az unokahúga, finomkodó lány: Sodró Eliza
Donna Catte Panchiana, özvegyasszony: Takács Kati
Lucietta, a lánya: Szilágyi Csenge
Donna Pasqqua Polegana, özvegyasszony, kissé süket: Ecsedi Erzsébet
Gnese, a lánya: Hartai Petra e.h.
Orsola, fánksütő asszony:
Zorzetto, a fia: Jámbor Nándor e.h.
Anzoletto, házaló divatcikk-kereskedő: Rózsa Krisztián
Astolfino Lovag, nápolyi nemesember: Köles Ferenc
Sansuga, pincér a fogadóban: Némedi Árpád
Muzsikusok: Némedi Árpád, Bárány Tamás, Sebesi Tamás, Csíkvár Gábor
Ügyelő: Szilasi Attila
Kellék: Kósi Gábor
Súgó: Kiss Szilvia
Öltöztető: Szőke Julika
Fény: Kehi Richárd
Jelmez: Cselényi Nóra
Dramaturg: Németh Virág
Díszlet: Szalai József
Zene: Némedi Árpád
Rendezőasszisztens: Hatvani Mónika
Rendező: Kelemen József
A Frici
Időpontok: Július 11., 20:30 óra Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Ezen az estén barátok, kollégák verssel- énekkel-tánccal emlékeznek Hollósi Frigyesre aki a Kőszegi Várszínház művésze volt 17 évig.
Hindi Brooks: romance.com - A Rózsavölgyi Szalon előadása
Időpontok: Július 20., 20:30 óra (esőnap: Július 21.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Az amerikai írónő Romance.com című vígjátéka az internetes ismerkedés világába vezeti be a nézőt, ahol mindenki annak adhatja ki magát, akinek csak akarja. Így történhet meg, hogy egy nagymama magát az unokájának kiadva keres párt a fiatal lánynak és eközben megismerkedik valakivel, aki szintén nem annak mutatja magát, aki. Az amúgy is vígjátékba kívánkozó alaphelyzet akkor válik igazi, vérbő komédiává, amikor a magát 25 évesnek kiadó Nora, és a 28 évesként chatelő Ben randit ad egymásnak. Sok-sok félreértés után persze kiderül, hogy ki kicsoda és mindenki megtalálja a hozzá illő párt.
Szereplők:
MOLNÁR PIROSKA
JORDÁN TAMÁS
SIPOS VERA / ERDÉLYI TIMEA
FORMÁN BÁLINT
DOMOKOS ZSOLT
Jelmez: CSELÉNYI NÓRA
Díszlet: ENYVVÁRI PÉTER
Fordító/dramaturg: RUTTKAY ZSÓFIA
Rendező: DICSŐ DÁNIEL
Indul a bakterház - A Roxinház előadása
Időpontok: Július 23., 20:30 óra (esőnap: Július 24.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
zene: Sebesi Tamás
dalszöveg: Szabolcsi János,
Roxínház színpadára alkalmazta: Pintér Kata
A Rideg Sándor regényéből (1939) készült felejthetetlen film után most először zenés darabként is láthatja a közönség. "Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tétetek, nehogy kilopják belőle a pénzt.” A kamaszgyerek, Regős Bendegúz, akinek az életben még soha nem sikerült semmi, és akiről csak az jut az emberek eszébe, hogy: „Bár akasztották volna föl kétnapos korában!”, kimarad az iskolából és az anyja egy kupec segítségével kiadja tehénpásztornak a haramiaképű Szabó bakterhez, akinél a vasút mellett kell legeltetnie a teheneket. Ráadásul megkeseríti az életét a bakter anyósa, a Büdös Banya, akitől a tiszta víz is ecetté válik a szájban. Bár megvan a magához való esze, a fiút sok megaláztatás éri. A jókedve azonban sohasem hagyja el…
Bendegúz Abonyi Tóth Dávid / Csáki Tamás
Bakter Szabolcsi János
Banya Kirsch Veronika / Merkei Mónika
Toppancs Sebesi Tamás
Borcsa Lelovics Rebeka
Piócás Sudár Gergő
Csendőr I. Tóth György/ Wallinger Áron
Csendőr II Decsi János/ Dunai Gergő
Buga Jóska Gschwindt Balázs/ Orlik István
Rozi Károly Krisztina
Rozi anyja Botka Dóri / Szabó Gréta
Rozi apja Csonka Kristóf / Szélesi Máté
Marhakereskedő Takács László János
Díszlet - jelmez: Dóra Diána
Világítás: Tóth Gyula
Hang: Komáromi László
Koreográfusok: Merkei Mónika, Sudár Gergő, Takács László János
Zenei rendező: Sebesi Tamás
Rendező: Pintér Kata
Száll a kakukk fészkére - Orlai Produkció
Időpontok: Július 27., 20:30 óra (esőnap: Július 28.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
Fordító: Zöldi Gergely
Rendező: Znamenák István
McMurphy, a zabolázhatatlan elítélt elmezavart szimulálva a börtönből átköltözik az elmegyógyintézetbe, hogy rabságát egy fokkal kíméletesebb körülmények között tölthesse le. Nem számít rá, hogy Ratched főnővér személyében rafináltabb zsarnokkal kerül össze, mint eddigi életében bárhol, bármikor. Nem marad más számára, mint a humor, hogy felvegye a harcot az elfogadhatatlanul, de olajozottan működő embergyár ellen. Meg kell találnia az emberi kapcsolatot a módszeresen elembertelenített ápoltakkal. Talán akkor sikerülhet...
Ken Kesey regényéből a hetvenes években készült színpadi és filmes adaptáció is. A film Jack Nicholson felejthetetlen alakításával lett alapmű. A színdarabot hosszú évek után láthatja újra a közönség Budapesten.
Ken Kesey regényének magyar címe Bartos Tibor jogörökösének engedélye alapján került felhasználásra.
Színész:
Szabó Kimmel Tamás, Kocsis Pál, Péterfy Bori, Makranczi Zalán, Nagy Dániel Viktor, Csémy Balázs, Formán Bálint, Keresztény Tamás, Róbert Gábor, Mátyássy Bence, Jéger Zsombor, Dékány Barnabás, Grisnik Petra, Pálya Pompónia, Boros Anna, Ficzere Béla, Takács Zalán
Díszlet: Znamenák István, Szalai József
Jelmez: Cselényi Nóra
Producer: Orlai Tibor
Don Quijote- Nézőművészeti Kft./Szkéné
Időpontok: Július 31., 20:30 óra (esőnap: Augusztus 01.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
(Cervantes regényéből Benyhe János fordításának és Parti Nagy Lajos átiratának felhasználásával)
“Hidalgónk életkora közel járt az ötvenhez, testalkata izmos, termete szikár, arca csontos volt. Vannak, akik azt állítják, hogy vezetékneve Quijada vagy Quesada volt (mert némi véleménykülönbség van a szerzők közt, akik e tárgyról írtak), habár a legvalószínűbb, hogy Quijanónak hívták. Ez azonban éppen nem lényeges történetünkben. Hanem azt már fel kell említenünk, hogy a nemes lovag, valahányszor üres órái valának (s az egész esztendő legnagyobbrészt üres órákból állott), lovagregények olvasásával foglalkozott…” részlet a regényből.
Szereplők:
Don Quijote, kóbor lovag – Mucsi Zoltán
Sancho Panza, fegyverhordozó – Scherer Péter
Unokahúg, Molinera – Parti Nóra
Teresa – Vámos Veronika
Hajcsár, kereskedő, szerzetes, Cardenio, Pedró mester – Kovács Krisztián
Fogadós, kereskedő, szerzetes – Katona László
Jelmez: Kiss Julcsi
Díszlet: Cziegler Balázs
Zene: Monori András
Dramaturg: Gyulay Eszter
Fény: Mervel Miklós
Asszisztens: Hodászi Ádám
Rendező: Rába Roland
Kálmán Imre: Marica grófnő -Csonka Zsuzsa Társulata
Időpontok: Augusztus 2., 20:30 óra (esőnap: Augusztus 03.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
A történet kicsit romantikus, de viharos. A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba… Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a „segítőkész” barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó…
Szereplők: Geszthy Veronika, Turpinszky Béla, Kovács Szilárd, Gróf Gréta, Medgyesi Mária, Egyházi Géza, Kalmár Magda, Kiss Zoltán, Csonka Zsuzsanna, Pelsőczy László
Énekkar és táncosok
Díszlet: Szolga István
Jelmez: Csonka Zsuzsanna
Bor József rendezése nyomán színpadra állította: Kiss Zoltán
Fotó: www.nemzetitancszinhaz.hu
Kokoschka babája Gergye Krisztián Társulata és Gloria Benedikt
Időpontok: Augusztus 4., 20:30 óra (esőnap: Augusztus 05.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.)
A táncelőadás Afonso Cruz emblematikus regényétől kölcsönözi címét, de csak annyiban merít ihletet a szépirodalmi műből, amennyire az metaforaként megidézi Oskar Kokoschka Alma Mahlerről készített, életnagyságú bábujának extravagáns történetét. „Oskar Kokoschka, a festő annyira bele volt bolondulva Alma Mahlerba, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta.
A bábkészítőnek írt levelébe, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is belevette, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka, aki nem akarta véka alá rejteni a szenvedélyét, a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került.” (A könyv kiadói fülszövege.)
A táncelőadás élethű bábok révén, a kokoschkai gesztust sokszorosítva színpadára invitálja a 20. század három emblematikus alakját: a zeneszerző zseni Mahlert, a festőóriás Kokoschkát és femme fatale-múzsa Alma Mahlert. A táncba vitt bábok jelenbe írt története egy olyan kor emlékét idézi fel, amelyben a kitalált világ még képes lehetett visszahatni a valóságra. A 20. század talán utolsó olyan pillanatára emlékezünk, amelyben a romantika, az expresszionizmus, a szerelem még érvényes fogalmak lehettek, és a múzsák még képesek voltak a csókra.
Zene: Gustav Mahler, Richard Wagner, Arnold Schönberg, Max Richter, Igor Sztravinszkij, Sofia Gubaidulina, Alfred Schnittke
Koreográfia: Gergye Krisztián, Gloria Benedikt
Bábterv: Hoffer Károly
Jelmez: Béres Móni
Fény: Vajda Máté
Dramaturg: Miklós Melánia
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Produkciós asszisztens: Bogdán Zenkő
Látvány,rendezés: Gergye Krisztián
Bővebb információ itt.