Az egyházmegye huszonhat temploma közül egyedül az 1939-ben átadott szombathelyi református templomnak nem volt tornya – eddig. Noha a torony tervei már akkor elkészültek, amikor a templom épült, aztán 2005 óta már egy alapítvány is azon dolgozott, hogy összegyűljön rá a pénz, az átadásra és a felszentelésre - a szombathelyi közélet, közöttük Hende Csaba országgyűlési képviselő és Puskás Tivadar polgármester jelenlétében - mégis ,,csak” április 30-án kerülhetett sor.
A 29 méter magas, 7 szintes, húsz négyzetméter alapterületű torony külseje a templom épületéhez hasonlóan téglaburkolatos lett. Megtudtuk, hogy a látványos munkákkal október végére készültek el, az apróbb díszítések, nyílászárók, a műkő burkolatok pedig novemberben kerültek fel. Az időjárás nagyon kegyes volt az építtetőkhöz és a kivitelezőkhöz, hiszen szinte egész decemberig zavartalanul dolgozhattak. Ma már a torony messziről jelzi a fák takarásában eddig szerényen megbúvó református templom helyét.
A hálaadó istentiszteleten ft. Steinbach József dunántúli püspök szolgált, aki a hívők és az érdeklődők előtt felszentelte az újonnan épült tornyot, az abban elhelyezkedő harangokat és a megújult templomot is.
A harangszentelés utáni ünnepi szentmisét Szakál Péter, az Őrségi egyházmegye esperese vezette. Az igehirdetés, a szentelő imádság, a püspöki áldás, majd az adakozásra történő felhívás után az egyházmegyei főjegyző bejelentette, hogy közgyűléssé alakult át az ünnepi gyülekezet, melynek keretében versek, köszöntések és ünnepi beszédek hangzottak el.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszédében arra emlékeztetett, hogy milyen fontos gyarapítani azt, amit az elődeink kezdtek el, illetve milyen fontos azt megteremteni, amit korábban az elődeink akartak megvalósítani.
Akik tornyot építenek, akik megszólaltatják a harangot, azok nemcsak azt akarják, hogy látszanak mások számára, hanem azt is jelenti, hogy mondanivalójuk van, méghozzá mindenki számára. A torony azt jelenti, hogy az egészhez akarunk szólni – hangsúlyozta a miniszter, aki azt is kiemelte, hogy a vallás nem magánügy, a hit pedig az egyik legszemélyesebb közösségi ügy.
Balog Zoltán arról is beszélt, hogy vannak olyan érdekvédő közösségek, akiknek az a dolga, hogy képviseljék saját tagságuk érdekeit. A demokráciában pedig kellenek is az ilyen társulások, viszont elképzelhetetlen, hogy ne legyenek olyan társulások, akik ne mindenkihez akarnának szólni. Ez az össznemzeti érdek, mondta.
Hozzáfűzte: a torony magasságából a város egységesnek látszik, aztán, ha lejövünk onnan, számtalan érdekkel találkozunk már. Mi azt a magasságot is keressük, ahonnan egynek látszik az ország is. Ez a város 2010 óta kétszer annyit tesz hozzá a nemzeti produktumhoz, mint korábban. Ma már ebben az országrészben, ebben a városban nem munkahelyet keresnek az emberek, hanem a munkahelyek keresnek munkaerőt.
Balog Zoltán miniszter után a toronyépítés részleteiről számolt be a gyülekezet lelkipásztora, aki azt hangsúlyozta, hogy az építés óta ez a legnagyobb felújítás. Jakab Bálint Mihály arról tájékoztatott, hogy a nyílászárókat kicseréltek, emellett kívülről és belülről is megújult a templom, mely annak idején egy gödörbe épült, így már vizesedett, de most, a felújítást követően, az utánunk jövő 3-4 generációnak biztosan nem lesz gondja a szigeteléssel.
A 2015-ben befejeződött projekt során a főbejárati lépcső is megújult. Mindig vártuk a lehetőséget, hogy egyszer templomtornyot is építhessünk. A 2005-ben létrejött alapítvány, a hívők, a város és a helyi vállalkozók több milliós adományai, és persze a kormány, illetve Balog Zoltán miniszter támogatása is hozzájárult a templomtorony felépítéséhez és a Lengyelországból érkezett harangok (100, 220, 350 kg-osak) öntéséhez – tette hozzá a lelkipásztor, aki azt is elmondta, hogy az alagsort és a vendégszobát is felújították.
A helyszínen, az ünnepi harangszó közben megtudtuk, hogy a református egyházközség továbbra is szeretettel fogadja az adományokat, hiszen a lelkészi lakásra és a parókiára is ráfér egy modernizáció, de egy orgonát is nagyon szeretnének a hívők.
