A múlt havi statisztikák szerint összesen 152 ezer állást hirdettek meg az idén, amelyből 120 ezer még mindig várja a dolgozni akarókat. Bár az álláskeresők száma 83 ezer fővel csökkent a tavalyihoz képest, még rengeteg olyan szakma van, amelyeket tipikusan hiányszakmaként tartunk számon.
A legkevesebben a Dunántúlon, a legtöbben Észak-Magyarországon küzdenek munkanélküliséggel az idei adatok alapján – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. A betöltetlen munkakörök közül a szakmunkák állnak az élen, őket követik a mérnökök és irodai asszisztensek a sorban. Munka tehát lenne bőven, ám a munkaadók munkaerőhiányra panaszkodnak, míg a munkavállalók pedig a kevés munkalehetőségre.
Ennyi betöltetlen állás van jelenleg:
Lakatos 2392
Szabó, varró 1672
Hegesztő, lángvágó1595
Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő1218
Forgácsoló1038
Ács 568
Ápoló, szakápoló 347
Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész281
Gépésztechnikus183
Épület-, építménybádogos 81
Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A Blikk összeállította a tíz legkeresettebb szakmát a Nemzetgazdasági Minisztérium megyénkénti listájából, a szabó szinte minden megyében a top tízben szerepel.
– Így hozta az élet, hogy az egyik legritkább szakma lett az enyém. – Két diplomám van, de sajnos nem tudtam a szakmámban dolgozni. Nagyon szeretem ezt a szabás-varrást, annak ellenére, hogy hiányszakma, és kihalóban van. Sajnos nem fizetik meg eléggé, hiszen nincs pénzük az emberek többségének az egyedi ruhák készítésére – mondta Edit (53), aki édesanyjától örökölte meg a szabóságot, és mellé a műszövőmesterséget is. – Itt a szabadidőmet én osztom be, ezért is vettem át a több mint 40 éves vállalkozást a szüleimtől. Sokan nem is tudják, hogy a műszövés technikájával kézzel helyre lehet hozni a cigivel kiégetett ruhát vagy a molyok okozta kárt. Nekem édesanyám tanította meg, ő a háború előtt sajátította el, ám mára már sehol nem oktatják ezt – mesélte a lapnak a szabónő.
– Nagyon érdekes, hogy mi okozhatja ezt, hiszen gyerekként mindenkit érdekelnek a szakmunkák, ám ez a lelkesedés az általános iskola végére elfogy – mondta Szekeres Katalin (34), a Manpower cég marketingvezetője. – Sok a jelentkező, ám kevés a ténylegesen hozzáértő szakember. Ez azt eredményezi, hogy az állások betöltetlenek maradnak, mert a munkaadóknak egyre nagyobbak a követelményei. Alapelvárás a jó szakmai tudás és a fejlődni akarás. Kifejezetten előny az, ha minimális szinten nyelvet is tud valaki – mondta a szakember. Megtörtént eset, hogy egyik partnerünk tucatnyi hegesztőt akart felvenni, ám a jelentkezők a próbamunkán szakmai háttértudás hiányában elvéreztek.
Az első három csoport, ahol munkaerőhiány van, a szakmunkások, csoportvezetők és a mérnökök. Ez azért megdöbbentő, mert ők adják a teljes ipari termelésben résztvevő munkaerőt. Egy lehetséges oknak tartom azt – amellett, hogy mindenki diplomát akar, hisz ez már szinte társadalmi elvárás –, hogy a jó szakemberek fejlődni akarnak, emiatt külföldre mennek, itthon pedig egyre fogy az utánpótlás.
Diplomára hajt a többség: Rengeteg diplomás van, már önmagában ezért is könnyebb érvényesülnie egy jó szakmunkásnak. Ráadásul a szakmunkásokra mindig van igény, hiszen házat építeni, villanyt szerelni vagy kertet gondozni mindig kell – mondta Himics András (30) pályaválasztási tanácsadó.
– A fiatalok a szellemi munkát és a diplomát többre becsülik, sőt minél kevesebb munkával szeretnének sok pénzt keresni. A legtöbben szülői nyomásra jelentkeznek a piszkos és számolós fizikai munkákra. Pedig ha 10 éves viszonylatban nézünk egy HR-munkatársat és egy villanyszerelőt, akkor az idő elteltével a villanyszerelő sokkal több megbecsülést kap a szakmai tapasztalata miatt, mint a szellemi munkás. Ez pedig a fizetésben is megmutatkozik. Persze ha valaki ambiciózus, akkor bármelyik területen sikeres tud lenni. A magasabb fizetések mellett ezért is döntenek sokan az ország elhagyása mellett.
