A Vas Megyei Önkormányzat és a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezetének rendezésében a Megyeháza dísztermében emlékeztek a Nyitraújlakon 1901-ben született Esterházy Jánosra.
A felvidéki keresztény politikusként a Trianon utáni magyar kisebbségi sorsba kényszerült csehszlovákiai magyarság politikai-szellemi vezetőjét a második világháború után letartóztatták, megjárta a szovjet Gulág poklát és Csehszlovákia politikai börtöneit, kálváriája a fogságban ért véget. Szlovákiában a mai napig háborús bűnösnek számít, rehabilitálásáért, valamint boldoggá avatásáért magyar és lengyel szervezetek, magánszemélyek évtizedek óta küzdenek.
Az emléknap a Sarlós Boldogasszony Székesegyházban megrendezett szentmisével vette kezdetét, majd a Megyeházán Kukor Ferenc levezető elnök, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezetének alelnöke köszöntötte az emlékező konferencia résztvevőit.
Minden előadó kötődik a mártírsorsú felvidéki politikus emlékének ápolásához – ezt már Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke mondta, majd arra emlékeztetett, hogy 10 évvel ezelőtt is a Megyeházán gyűltek össze a grófra emlékezve és akkor hangzott el, hogy a szórványban élő magyarságnak olyan anyaországra van szüksége, amelyre felnézhet.
Majthényi László köszöntője végén azt hangsúlyozta, hogy továbbra is mindent megtesznek azért, hogy Esterházy erkölcsi és politikai rehabilitációja megtörténjen.
Ezt követően Csehi József, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezetének elnöke ismertette röviden az Esterházy-kultusz ápolásában kifejtett tevékenységüket. Elmondta, hogy a pozsonyi magyar galériában bemutatott 50 képből álló Esterházy-anyagot körbeviszik a Dunántúlon. Hozzátette: a lényeg, hogy minél jobban megismerjük Esterházy Jánost, illetve, hogy megőrizzük az utókornak is a gróf emlékét.
Az előadások sorát Duray Miklós író, közíró kezdte, aki az Esterházy János elítélésének jogi és politikai körülményeiről, történelmi hátteréről beszélt. Duray hangsúlyozta, hogy csak a kommunista hatalmi rend megbukása után fedeztük fel ismét Esterházy Jánost.
A 21. század közéletének egyik legtisztességesebb politikusa volt a gróf, akivel kapcsolatban továbbra is nagy kérdés politikai minősítése. Becsületének és jó hírének visszaállítása a mi feladatunk, amit megnehezít, hogy az akkor meghozott jogszabályok miatt a korábbi döntések felülbírálása után lehet csak szó Esterházy szlovákiai jogi rehabilitációjáról. A nemzeti bosszú soha sem a nemzet bosszúja, csak néhány politikusé – fogalmazott a több évtizeden keresztül a szlovákiai országgyűlésben is helyet foglaló közíró.
Ezután Esterházy politikai rehabilitációjáért küzdők egyik zászlóvivője, Csáky Pál egykori szlovákiai miniszterelnök-helyettes, felvidéki EP-képviselő ,,Az Esterházy-jelenség ereje” címmel tartott előadást.
Egy rendes szlovák családban kell lennie egy rendes kommunistának és egy rendes fasisztának is, ha fordul a kocka, akkor ne legyen baj. Esterházynak, mint más felvidéki politikusnak is megvolt a diplomáciai életben megszokott fedőneve, de ez nem azt jelenti, hogy magyar kém volt. Az utóbbi 2 hétben egy francia újságíróval, svéd parlamenti képviselővel és a magyar házelnökkel találkoztam, akik mindannyian azt mondták, hogy hígul a közélet – jegyezte meg, majd azt hangsúlyozta, hogy Esterházy gróf, gazdag, vagyonos embernek született, aki ennek ellenére felvállalta a sorsközösséget 1 millió emberrel, mindez erkölcsi nagyságát jellemzi.
,,Mit idegeskedsz, csak egy magyar!” – ezt a halálos ítéletet hozó bíró mondta az államügyésznek, aki ,,csupán” életfogytiglani börtönbüntetést kért a felvidéki magyarság szimbólumára Eszterházy Jánosra.
Esterházynak tartozunk annyival, hogy idén, halálának jubileumán szimbolikusan újratemessük szülőhelyén – zárta gondolatait Csáky Pál.
Az emlékkonferencián Istenes József érsekújvári építész Esterházy János Zoboralján található emlékhelyének történetét ismertette, majd Paulisz Boldizsár alsóbodoki iskolalapító Esterházy János kultuszának szülőföldjén történő ápolásáról beszélt.
