Az elvándoroltak 80 százaléka az Európai Unión belül maradt, míg a statisztikai hivatal becslései szerint körülbelül 70 ezer magyar élhet az unió határain kívül.

A fiatal korosztályok hagyják el a leginkább az országot, míg iskolai végzettség szempontjából pedig a legiskolázottabbak hagyják itt Magyarországot. Egyértelmű a felsőfokú végzettségűek koncentrációja: 32 százalék a diplomás a kivándoroltak között, az itthon maradt lakosságnál ez 18 százalék. Nem igazolódott az, hogy a szakmunkások hagyják el az országot inkább, nem eltérő az arány az itthon maradottakhoz képest. A fő célországok: Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, ezen kívül Hollandia is említésre méltó. Németországra jellemző a szakmunkások jelentős aránya, 37 százalék, és egyértelmű a férfitöbblet. Ausztriára az jellemző, hogy ott sok az ingázó. Az Egyesült Királyságban diplomás túlsúly van, több mint 30 százalék a 30 év alattiak aránya. A kint élő magyarok leginkább dolgozni mennek külföldre (84 százalék).

A legalább egy éve külföldön tartózkodó magyarok többsége intenzív kapcsolatokat ápol a Magyarországon maradottakkal. 25 százalékuk juttat haza rendszeres pénzbeli támogatást. Határozott hazatérési szándékról alig 10 százalék számolt be, 37 százalék mondta azt, hogy maga a külföldön élő sem tudja, hogy haza akar-e térni.