Kedden elkezdődtek a Gólya Napok az NyME-SEK szervezésében és délelőtt, meg a délután egy részében a várost járták a friss egyetemisták. Mi sem hagyhattuk ki a vicces ráhangolódást az esti bulira, szóval itt vannak a nap legjobb pillanatai, sok-sok fotóval.

A Desperado előtt csatlakoztunk a 4-eskék csapatához, bár ebben nem volt túl sok tudatosság, ők jöttek először, mi meg dumáltunk kicsit Farkas Beni rádiós kollégával, aki mint zsűritag tette tiszteletét a helyszínen.

"Nekem ez most már a 10. gólyatáborom itt a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, és igazából nálunk itt az NyME-n mindig az volt a célunk, hogy az elsősöket kicsit megismertessük Szombathellyel, az egyetemi élettel. Nem a szívatáson van a hangsúly, hogy olyan feladatok elé állítsuk az elsősöket, ami kínos lehet nekik, hanem a szórakoztatáson, hogy vicces formában ismerkedhessenek meg a várossal és belekóstolhassanak az egyetemi életbe." - mondta el a dolgok hivatalos részét Beni.

A hangos csatakiáltás itt még csak az ébredezésnek szólt, mintsem a hangulatnak, de az első kvíz felpörgette a srácokat, így a Francisco José de Goya y Lucientes festményének reprózásához már megvolt a minimális összhang a gólyák közt.

Azért azt a Fő téri szökőkútnál lévő állomás is bizonyította, hogy könnyű kérdésre, segítséggel is lehet nehéz választ adni. Földrajz témakörben a fővároshoz keresték az országot, de Bogotá kifogott a csapaton, végül megkapták segítségnek Dél-Amerikát meg a drogbárókat, ezzel sikerült a Kolumbia, Venezuela és Szicília hármasra leszűkíteni a lehetséges válaszokat....

Még szerencse, hogy a csajok nagyon otthon voltak a gólyalábas témában és volt, aki leesés nélkül tudta teljesíteni a távot. Józanok előnyben?

A segítőkész zsűrinek mindig jár a taps, a szomjas torkoknak meg a sör, de ha agyon ütnek se tudom, hogy ki volt Hókuszpók magyarhangja, de a macskája tutira a Sziamiaú volt és ennyi.

A sokadik állomáson már kezdtük sejteni, hogy az egyetemisták slágerlistájának az élén a Nád a házam teteje című örökbecsű klasszikus áll, de Petőfi Sándor Nemzeti dalával is jó viszonyt ápolnak az idén kezdők.

A versmondós résznél benézett a rendőrség is, hirtelen nem tudtak mit kezdeni a szituációval, de nem volt semmi gáz, korrektek voltak és folytatódhatott a buli. Lehet, hogy csak fura volt nekik a Nemzeti dal kánonban előadva, vagy a srác, aki kicsit túlspilázta a versmondást és kilógott a tömegből.

A nap egyik legkreatívabb feladata a kulcsvadászat volt, ami azt jelenti, hogy egy violinkulcsos papírlapot kellett kiszedni a kör közepéről, belépés nélkül. Sajnos a mieink elbukták a feladatot...

A dinoszauruszos teszt után, de még az alma előtti frizbis célba dobás előtt a Berzsenyi könyvtár előtti szökőkútba csobbanhattak a szerencsések, hogy először pingpong labdákat halásszanak maguknak, majd lenyomtak egy 4x100 úszóváltót is, szerencsénkre megint a csajok voltak a merészebbek.

Persze, volt még egy-két kevésbé érdekes feladat is, de délután már inkább a bográcsozásra fókuszált mindenki, kellett az energia a délutáni Szent Márton vetélkedőre, ahol több kategóriában is összemérhették tudásuk a nebulók, volt zene, meg tánc, filmek és még egy kis tánc, kreatív, tudás alapú és ügyességi formában.

Keddtől-csütörtökig koncertekel zárulnak a napok a Savaria Egyetemi Központban; kedden a Hősöké a színpad, szerdán Pixa nyomatja majd, végül csütörtökön Az éjjel nem érhet véget jegyében Náksi zárja a Gólya napokat.