Igaz, itt szó sem volt a szó klasszikus értelmében vett versengésről, hiszen minden résztvevőnek "csak" saját magát kellett legyőznie. Ennek is volt köszönhető az, hogy ott tartózkodásunk alatt úgy láttuk, mindenki jól érezte magát, az ötfős zsűrik előtt „felelő” csapatok és az ítészek, azaz a tanárok is, akik segítőkészek, de adott esetben a kérdésekkel nem fukarkodók voltak.

Miről is szólt ez a verseny?  

Kicsit távolabbról indítunk. A Bolyai egyik fő profilja a természettudományos oktatás. Az sem véletlen, hogy az intézmény úgynevezett tehetségpont, mivel a tehetséggondozás is jelentős mind az általános, mind a középiskolai évfolyamokon.

Nem véletlen hát, hogy pályáztak és nyertek (233 millió 627 ezer 680 forintot) a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0001 jelű Kíváncsi természet – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges program) című pályázatukkal.

E projekt révén alakítottak ki egy modern természettudományos labort, amelyet nem csak a bolyais diákok használhatnak, hanem Vas megye másik tizenegy iskolájának diákjai is.

A szombati verseny a projekt második rendezvénye volt, amelyen elsőként egy saját kísérletet kellett bemutatniuk a csapatoknak, majd egy a helyszínen ismertetett természettudományos problémát kellett megoldaniuk a laborban rendelkezésre álló eszközökkel.

Néhány a témakörök közül: a kőzetburok és az élővilág kapcsolata; az égés; oldhatóság, oldatok; egyen- és váltakozó áramú áramkörök; a környezetben előforduló élő és élettelen anyagok felismerése; emberi szövetek.

Hogy milyen eredmények születtek? Mondhatjuk, hogy mindenki átment a PISA-teszten, hiszen a szervezők a PISA-felmérés szintjeihez igazították a teljesítmények értékelését.

Egyébként ez volt az a verseny, amelyen - nyugati sikeres példákat követve - minden csapat, illetve résztvevő dobogós helyen végzett, hiszen a diákok attól függően, hány százalékos teljesítményt nyújtottak, arany-, ezüst- vagy bronzérmet kaptak.