Megszámlálhatatlanul sok jó tanács kering a neten a „hogyan legyünk boldogok” témakörben. Sokan sportot űznek belőle, hogy minden nap legalább egy ilyen témájú posztot megosszanak valamelyik közösségi oldalon, tudatván a világgal, hogy ők tudják a megoldást, sőt el is mondják, hogy mindenki boldog legyen. Aztán ha körülnézünk az utcán, valahogy nem ennek megfelelő számú mosolygós arcot látunk. Különösen egy-egy ünnep után rendkívül nehéz visszazökkenni a hétköznapokba, nem beszélve az érzés elfogadásáról, hogy ismét el kell kezdenünk a mindennapi rutinszerű aggódásainkat.
Az alábbi 8 tanács pont arra szolgál, hogy akinek „bejött” az elmúlt napok gondtalanabb, vidámabb formája, az meg tudja őrizni a hangulatot a hétköznapokban is. Tehát, ezeket a dolgokat kell kerülnünk:
1; Panaszkodás
Ismer olyan embert, aki egyfolytában panaszkodik, mégis boldog? Akkor most melyiket szeretné magának, a panaszkodást, vagy a boldogságot? Különben is, mi értelme panaszkodni? Hogy annak, akinek mondjuk is elrontsuk a hangulatát? Nekünk jobb lesz tőle? Nem, maximum úgy érezzük átmenetileg. A probléma nem fog attól megoldódni, hogy mindenki tudja. Szóval, a panazkodáshoz rengeteg negatív energia társul, nincs értelme, inkább csak lehúz és meg nem old semmit. Kerüljük!
2; Pletykálás
Ismét felmerül, miért jó pletykálkodni? Miért is lenne jobb annak, aki mondja attól, hogy valakinek továbbadta a – feltehetően kamu – információt? És az milyen, ha rólunk pletykálnak? Ugyanis már Murphy is megmondta, ha „pletykálkodós vagy, akkor a hátad mögött ugyanezt teszik veled is!”
3; Halogatás
Azért nincs értelme, mert előbb-utóbb úgyis meg kell csinálni a feladatot. Ha viszont elkezdjük a halogatást, állandóan fejünkben marad nyomasztó gondolatként, hogy azt a valamit meg kellett volna már csinálnunk. Nem éri meg!
4; Csak a munka
Aki azt hiszi, hogy csak a munkában találhatja meg a boldogságát, az nagyon mellé fogott gondolatával. A folyamatos, munkára való koncentrálás már a monotonsága miatt is energia-elvonó folyamat, nem beszélve az értelmetlenségéről, céltalanságáról. Sokkal többet ér, ha változatosan, egy napon belül is több dologra fókuszáltan „járjuk utunkat”, nagyobb eséllyel marad meg így a jókedvünk is és környezetünkben élőknek is könnyebb lesz velünk lenni.
5; Felesleges kiadások
Csak annyit tegyen meg, hogy figyeljen egy picit oda, mennyi ételt dob naponta a kukába. Vagy mennyi cipő, ruha van otthon, amit nem hord. Nem kell tovább magyarázni, ugye?
6; Aggódni, mit gondolnak mások
Sajnos nagyon sokan beleesünk ebbe a hibába, pedig úgysem láthatunk bele mások fejébe. És különben is, „majd, ha végképp nem érdekel, hogy mások mit gondolnak rólad, akkor válsz igazán szabaddá” – szól egy régi-régi bölcsesség.
7; Perfekcionizmus önbizalomhiánnyal párosulva
Az igazság az, hogy a kettő üti egymást. Vagy a tökéletességre törekszünk, vagy hagyjuk magunkat kételkedni saját magunkban. A kettő egyszerre nem fog menni. Sokkal hasznosabb, ha – amellett, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk egy-egy cél érdekében – elfogadjuk, hogy vannak dolgok, amik nem rajtunk múlnak. Ugyanígy, mindenkinek vannak hibái, nekünk miért ne lehetne?
8; Rágódni a múlton, illetve aggódni a jövőn
Mindegyikkel csak saját magunknak okozunk teljesen felesleges szorongást. A lényeg Teréz anya egyszavas mondatában benne van: Amikor megkérdezték tőle, melyik volt élete legkedvesebb napja, azt felelte „A ma”.
