FRISSS.HU / Frisss / 127 éves az egyik legmodernebb szakgimnázium Szombathelyen - back to school

127 éves az egyik legmodernebb szakgimnázium Szombathelyen - back to school

[x] - Fotó: Bodorkós Máté/Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma • 2017. március 09., csütörtök • •

Back to school, bejárás, dr. Horváth Boldizsár, Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, iskola, Sági József, Szombathely

Hatalmas fejlesztések előtt áll a Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium.

127 éves az egyik legmodernebb szakgimnázium Szombathelyen - back to school

Az 1867-es kiegyezést jelentős gazdasági fellendülés követte, ami kihatott az iskolai oktatásra is. A csaknem 300 szombathelyi kereskedő és a 700-800 iparos olyan tudást szeretett volna adni a gyermekeiknek, aminek birtokában nemcsak tovább tudják vinni a családi vállalkozásokat, hanem sikeresen fejlesztik is majd.

Az 1886. március 27-i városi közgyűlés határozata ingyen telket és építőanyagot szavazott meg egy ilyen iskola számára. Másfél hónappal később, május 3-án a megyei gyűlésben 12 947 forintot szavaztak meg a suli berendezésére. Ezt követően május 15-én Reisig Ede alispán és a polgármester vezetésével küldöttség indult Budapestre Tisza Kálmán miniszterelnökhöz és Trefort Ágoston kultuszminiszterhez. Bár az ország anyagi helyzete akkor inkább takarékosságra intett, 1886. július 31-én a kultuszminiszter rendeletet adott ki az iskola felállításáról, és kinevezte a szükséges tanerőt és az igazgatót.

A dologi kiadásokat a város vállalta magára, így végül az intézmény a Szombathelyi Ipari és Kereskedelmi Szakoktatással Kapcsolatos Államilag Segélyezett Polgári és Közép Kereskedelmi Iskola nevet kapta.

1890. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit az intézmény, a polgári iskola IV. osztályát végzett tanulókkal a padsorokban, akik közül három év múlva 18-an sikeres érettségi vizsgát tettek.

Tíz év alatt a tanulólétszám indokolttá tette az iskolaépület bővítését, így 1901-ben megépült a jelenlegi, Zrínyi Ilona utcai épület, ahol 1903-tól évfolyamonként már három osztályt indítottak. Az 1920/21-es tanévtől kezdve a képzés időtartamát négy évre emelték a korábbi háromról. Fennállásának 49. évében vette fel először az iskola Horváth Boldizsár nevét.

1953-tól már a lányok előtt is nyitva állt az intézmény, a létszámuk pedig évről-évre egyre jobban meghaladta a fiútanulókét. 1953-ban a közgazdasági középiskolák szakosítása következtében az intézmény ipari és mezőgazdasági tagozatú közgazdasági technikummá (“KÖZTIM”) szerveződött át.

1965-ig technikum jelleggel, de a tagozatok bővülésével folytatódott a tanítás az iskola falai között, majd közgazdasági szakközépiskolává alakult át és ebben a formában működik ma is. Az ötéves képzési formát 1993-ban vezették be, azóta pedig már vannak nyelvi előkészítős osztályok is.

2000-ben a főépület tetőterét beépítették, itt kapott helyet a taniroda és több informatikai szakterem is. Bár folyamatosak a fejlesztések, kezdik kinőni a két épületet, ezért a tervek szerint beépítenék a kisépület tetőterét is, 3-4 nagyobb tantermet létrehozva. Szükség lenne egy téliesített, fűthető tornacsarnokra is. Ezekhez pályázati forrásokat is felhasználna az iskolavezetés.

A régi falak nagyon modern belsőt rejtenek, minden tanteremben van digitális tábla, projektor és informatikai blokk, mert házon belül minden számítógép egy hálózatra van kötve. Elképesztő, de 370 asztali számítógéppel és laptoppal rendelkeznek, ezeket 3 évente folyamatosan cserélik, nagyjából ennyi idő alatt amortizálódnak le ezek az eszközök.

A Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma azonban nemcsak a múltjára lehet büszke, hanem a pezsgő iskolai életére és a jövőképére is. Magyarország 786 szakközépiskolájának rangsorában jelenleg a tizenegyedik helyet foglalják el, tavaly pedig kilencedikek voltak, de a közgazdasági szakközépiskolák közt évek óta elsők.

Az iskola tanulói rendszeres résztvevői az OKTV, OSZTV országos és megyei tanulmányi versenyeinek és pályázatainak, ezekről rendre dicséretes eredményekkel térnek haza. Pedig az ide jelentkező nyolcadikosoknak nem tartanak felvételi vizsgát, csupán a 6., 7. osztályok év végi, és a 8. osztály félévi magyar nyelv, irodalom, történelem és matematika jegyeit, valamint az idegen nyelvi osztályzatokat veszik figyelembe. A HBSZ célja nem csupán az, hogy az általánosban jól teljesítő diákokat magához vonzza, hanem az is, hogy ezek a diákok náluk maradva továbbra is elsőrangúan teljesítsenek. A 9-12. évfolyamokon a közismereti képzés mellett ágazatonként szakmai képzés is van, így a diákok az érettségi mellé egy OKJ-s munkakör betöltésére jogosító rész-szakképesítést is kapnak.

És, ha már szakok: pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozási és bérügyintéző, pénzügyi termékértékesítő, irodai titkár és gazdasági informatikus képzések közül lehet választani. Emellett lehetőség van ECDL bizonyítvány megszerzésére is, de ami talán kicsit fontosabb, hogy a 15 közgazdasági szaktárgy egész Vas megyében csak itt sajátítható el. Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénzügyoktatási programjának regionális mintaiskolája a Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium.

A biztos tudás megszerzése mellett természetesen más módon is támogatják a diákokat, például az iskola alapítványa és az Öregdiákok Baráti Köre is segíti az iskola tanulóit, akik ösztöndíjat kaphatnak. Emellett a kilencedikeseknek kötelező sí- és úszásoktatást tartanak, de vannak sí-, sport- és tehetséggondozó táborok is.

Sági József, az iskola igazgatója (aki történelmet tanít) minden második évben honismereti kirándulást szervez a diákoknak Erdélybe a nyári szünetben, s ugyancsak kétévente két busznyi diák az őszelőn egy-egy hetet tölt Londonban – turisztikai céllal. Az észak-németországi Peine iskolájával pedig az Erasmus+ program kínál élő kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy a német diákok tavasszal jönnek Szombathelyre, míg a HBSZ tanulói a nyári szakmai gyakorlatukat Németországban tölthetik.

A normál tanórákon túl kerül sor az emeltszintű érettségire felkészítő tanórákra, amelyek közt főleg történelem, informatika, matematika, idegen nyelvek és a szakmai tárgyak szerepelnek leggyakrabban. Az iskola sportélete sem elhanyagolható: konditerem, kézilabda, kosárlabda és foci edzések is vannak, röplabdában pedig az országos bajnokságban szerepel rendszeresen a HBSZ csapata, ide a megyei és regionális döntőkön át vezet az út.

A sporton kívül a kultúrát sem hanyagolják el, az osztályfőnökök, a szaktanárok és az iskola igazgatója is rendszeresen viszi színházba a diákokat; természetesen eleinte a siker- és könnyedebb darabokra, például vígjátékokra ülnek be, majd jöhetnek a nehezebben emészthető színművek, amik után mindig szükséges az értelmező megbeszélés – esetleg a színészek, rendezők részvételével.

A kötelezően választható nyelvek az angol és a német, de lehet olaszt és oroszt is tanulni - azt viszont fontos megjegyezni, hogy az utóbbi kettőt csak megfelelő számú jelentkező esetén szakkör jelleggel indítják.

Röviden a névadóról:

Horváth Boldizsár 1822. január 1-jén született Szombathelyen. Író, költő, jogtudós, politikus és nem utolsó sorban az Andrássy-kormány igazságügy minisztere, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja is volt. 1898. október 28-án hunyt el Budapesten.