Korábban megírtuk, hogy egész Európában párját ritkította az infláció húzta profit vagy közkeletű nevén a céges nyerészkedés itthoni megjelenése, ami legfőképpen azért volt fájó, mert a magyarországi vállalatok pont az energiaválság kellős közepén növelték a profitjukat, akkor, amikor idehaza végig 20 százalék fölött tanyázott az infláció. Csak ez az egy hatás a hazai drágulás ötödért felelt. Most pedig legújabban itt van a visszatekintő árazás, azaz a telekommunikációs cégek a múltbéli költségnövekedésük alapján emelnek árat, holott ezt már az infláció a legkevésbé indokolná - írja a Világgazdaság.
Várhatóan 8-10 százalékkal emelkedhetnek 2024-ben a keresetek
– mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, miután a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalásokon egyre inkább körvonalazódik, hogy miképp alakulhat a legkisebb bérek növekedése. Bár a legkisebb keresetek növekedésének mértéke még nem végleges, a két számjegyű emelkedés valószínűsíthető, főként a minimálbér esetében, itt 10-15 százalékos növekményre van kilátás.
Török Zoltán szerint a 6 százalékos infláció mellett 2–4 százalékos reálbér-növekedésre van kilátás, és ezt a hazai cégek gond nélkül ki tudják majd gazdálkodni, a korábbi profitnövekményből pedig bérnövekmény lehet 2024-ben.
Ez nem csupán hazai várakozás. Jövőre Magyarországon lehet a legmagasabb a bérek növekedése az Európai Unióban az osztrák Kienbaum tanácsadó cég elemzése szerint. 2024-ben hazánkban átlagosan 9,8 százalékkal emelkedhetnek a bérek, míg Németországban az emelkedés 4,7, Ausztriában pedig 6,5 százalék lehet csupán – véli a cég. Az unión kívül a legnagyobb bérnövekedés Argentínában lehet, ahol a tanácsadó cég szerint 41 százalék fölötti mértékben nőhetnek a fizetések, ez azonban messze elmarad az országot sújtó, éves szinten 88 százalékos inflációtól.
A hazai kedvező kilátásra utal egyébként az OECD jelentése is. Eszerint az idei második negyedévben 3 százalékkal nőttek a reáljövedelmek Magyarországon. Ráadásul a háztartások egy főre jutó reáljövedelme a negyedik egymást követő negyedévben emelkedett, 2023 második negyedévében 0,5 százalékkal, míg az egy főre jutó reál-GDP 0,4 százalékkal bővült.
A hazai 3 százalékos növekedés az elemzés szerint az inflációs nyomás enyhülésének tudható be.
Fotó: Kamil Zajaczkowski
Forrás: vg.hu
