Az orosz narratíva szerint az ukrajnai háború egyik kirobbantó oka a NATO közvetlen fenyegetése Oroszországra nézve. A Vlagyimir Putyin által február végén bejelentett „különleges katonai hadművelet” kiváltó oka, hogy a szomszédos Ukrajna már nem akarja katonailag semleges szereplőként folytatni az útját, ennek eredményeként pedig csatlakozna a NATO-hoz.

A NATO-tagság mellett a kijevi vezetés másik nagy álma, hogy az Európai Unió részévé váljon, ehhez pedig meg is tették a szükséges lépéseket a háború után. Szeptemberben pedig – felbuzdulva a fronton elért katonai sikeren – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök be is nyújtotta országa felvételi kérelmét a NATO-ba, és európai szövetségeseit arra buzdította, gyorsított eljárásban bírálják el ügyét. Ukrajna számára azonban ez nem egy könnyű út lesz, ugyanis minden tagállam támogatását élvezniük kell egy ilyen fontos szövetség megkötéséhez.

A legjobban felszerelt hadsereg Európában

Fabrice Pothier francia politikai szakértő és a Rasmussen Global politikai tanácsadó cég vezérigazgatója szerint Ukrajna számára elérhető a NATO-tagság megszerzése.

Most Európa egyik legjobban kiképzett, legjobban felszerelt hadserege van Ukrajnában, amely NATO-szabványok szerint működik, és amelyet NATO-országok képeznek ki. Valójában sokkal alkalmasabbak és sokkal inkább képesek a NATO-szabványok szerint működni, mint sok más szövetséges. Ez az invázió iróniája

– fogalmazott a szakértő egyik interjújában. Szerinte most nagyobb Ukrajna támogatottsága, mint a háború előtt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a nyugat-európai szövetségesek körében megfigyelhető egy „általános vonakodás az Oroszországgal összekötő utolsó híd lerombolására”, még akkor is, ha világossá vált, hogy kevés esély van az invázió előtti status quóhoz való visszatérésre.

Ukrajna álláspontja azonban egyértelműnek számít már 2018 óta, amikor a parlament elfogadta azt a határozatot, amelyben támogatja az ország NATO- és EU-csatlakozási törekvéseit. Az orosz narratíva szerint ez az egyik oka annak, hogy februárban kitört a háború Ukrajnában. A másik lényeges pontként azonban a 2014-es Majdan-forradalom nevezhető meg, amikor Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnököt elüldözték az országból.

Az orosz elnök, aki fél a NATO-tól

A Newsweeknek nyilatkozó Olekszandr Merezsko ukrán parlamenti képviselő, a Nép Szolgája párt tagja, és az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke szerint „azonnal” helyet kellene adni Ukrajnának az Észak-atlanti Szövetség asztalánál.

Putyin fél a NATO-tól, és nem tudott mit tenni, amikor Svédország és Finnország a csatlakozás mellett döntött

– fogalmazott a politikus, aki úgy véli, hogy Moszkva ezzel kapcsolatos fenyegetései teljesen üresek. Emlékeztetett, hogy 2008-ban Németország és Franciaország akadályozta meg Ukrajna NATO-tagságát, ezt a „hibát” pedig – mint fogalmazott – minél előbb ki kellene javítania a két országnak.

Ha Németország és Franciaország akkor nem blokkolta volna Ukrajna NATO-tagságát, Oroszország nem kockáztatta volna meg, hogy most megtámadja Ukrajnát. Ezért Németországot és Franciaországot erkölcsi felelősség terheli azért, ami most történik

– vélekedett a Nép Szolgája párt tagja.

Magyarországot ki kell zárni

Ami a jelenlegi tagsági kérelmet illeti, úgy gondolja, lesznek olyanok, „akik nem mondhatják ki nyíltan, hogy ellenzik Ukrajna tagságát, de más ürügyet keresnek majd, hogy megakadályozzák azt”. Ezzel kapcsolatban említette Németországot, Franciaországot és Magyarországot is. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott:

Ha továbbra is szisztematikusan aláássa a transzatlanti szolidaritást, ki kell zárni a NATO-ból.

Hozzátette: szeretné azt hinni, hogy a pozitív megítélés irányába változik a NATO-tagok véleménye Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, azonban „Nyugaton még mindig vannak olyan politikusok, akik elhiszik vagy terjesztik azokat az orosz narratívákat, amelyek szerint Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháborúhoz, sőt atomháborúhoz vezethet”.

Veszély, mint lehetőség

Elmondása szerint „vannak olyan nyugati politikusok is, akik azzal érvelnek, hogy a NATO-nak Ukrajna miatt nem kellene részt vennie az Oroszországgal való közvetlen konfliktusban, holott Putyin és propagandája nyíltan állítja, hogy Oroszország már Ukrajna területén háborút folytat a NATO ellen”.

Brüsszel a veszélyt lehetőségként is felfoghatja. Ennek a háborúnak az eredményeképpen magának a NATO-nak is át kellene alakulnia. Demokratikus, hasonlóan gondolkodó államok védelmi szövetségévé kellene válnia, és ki kellene szélesíteni, hogy ne csak a transzatlanti térség országait foglalja magában, hanem más régiók demokratikus országait is

– vélekedett az ukrán politikus. Megjegyezte, hogy egy napon talán nemcsak Ukrajna, hanem olyan országok, mint Ausztrália, Japán, Dél-Korea és Tajvan is, csatlakozási kérelemmel fordulnának a szövetséghez.

(Borítókép: NATO-zászló egy kijevi tüntetésen. Fotó: Getty Images)
Forrás: index.hu