Egyelőre szkeptikusak a befektetők, de ha sikerül mindenben megállapodni az Európai Bizottsággal, és tényleg megnyílnak az uniós pénzcsapok, akkor benne van a pakliban egy komolyabb forinterősödés is – erről beszélt Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, akivel az inflációs és kamatvárakozásokról beszélgettünk - írja a Világgazdaság.

A 365-ös jegyzésig erősödhet a forint, ha megjönnek az uniós források

A közgazdász emlékeztetett: egy évvel ezelőtt is azt gondolta, hogy 2023-ban akár a 370-es szinteket is megütheti a hazai fizetőeszköz, ami az akkori 400-as árfolyam mellett kincstári optimizmusnak tűnt, és „lám, lejött a forint egészen 370-ig”. Bár ezt követően is volt egy kisebb sokk az izraeli–palesztin háború miatt, s utána dollárerősödés és befektetői tőkekivonás is történt, de még így is maradt annyi potenciál, hogy jó irányba haladjanak a folyamatok. Ráadásul 2024-ben a pozitív reálkamat akkora mértékű lesz, hogy ellentételezni fogja a kockázatokat, így ha az uniós források is megérkeznek, akkor egy komolyabb forinterősödés várható.

Egy 365 eurós árfolyamot a jövő év közepén abszolút elképzelhetőnek tartok

– mondta Virovácz Péter, aki szerint 2024 második felében megint „megremegnek a lábak”, ugyanis várhatóan ekkor megkezdődik a Fed és az Európai Központi Bank kamatvágási ciklusa, mivel mindenki ismét a fejlett piacokkal fog foglalkozni, Közép-Európa pedig kikerülhet a reflektorfényből, miközben idehaza ismét emelkedésnek indulhat az infláció. Emiatt aztán a forint ismét gyengülhet, a 370–375-ös szintekig, de így is a mostaninál végig erősebb lehet az árfolyam 2024-ben.

Év végén 6 százalék körül lehet az infláció

A novemberi 7,9 százalékos inflációs adatról az elemző azt mondta, nem okozott érdemi meglepetést, pedig fél évvel ezelőtt még elég hihetetlenül hangzott, hogy decemberben 6 százalék közelébe csökkenhet az infláció. Hogy mégis így alakult, az egyrészt köszönhető a bázishatásoknak, illetve a külső környezetnek, főként az üzemanyagárak csökkenésének. Ez az, ami miatt havi alapon vagy csökken, vagy stagnál az inflációs ráta.

Így 2023 decemberében havi alapon további másfél-két százalékponttal mérséklődhet a mutató, amivel éves bázison 6 százalék közelébe süllyedhet a fogyasztói áremelkedés szintje. 

Virovácz Péter szerint idén januárban, amikor 25 százalék fölött volt pénzromlás mértéke, abban talán egyetértés volt az elemzők körében is, hogy valahol 9-10 százalék közelében lehet az infláció az év végén, de ha választani kellett, hogy ez alatt vagy fölött lesz-e végül, sokan inkább az utóbbit választották. 

Az év végi kedvező adatban viszont nem csak a külső környezet játszott szerepet, hanem a magyar gazdaság alkalmazkodása is, ami mind a fogyasztók, mind a vállalatok részéről megjelent. Szerinte ez a hatás sokkal erősebb volt, mint amire előzetesen számítani lehetett. 

„Van mögötte meló”

Az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy ezzel együtt továbbra sem beszélhetünk árstabilitásról, még mindig dupla akkora az inflációs ráta, mint amely mellett azt lehet mondani, hogy a vállalatok és a háztartások számára is tervezhető az árváltozási környezet. Hangsúlyozta: lesz még feladata a költségvetésnek és a jegybanknak is, mert csak kéz a kézben lehet az inflációt megfogni. 

Az egyértelműen látható a gazdaságtörténetből, hogy amikor elszabadul az infláció, az nagyon tartós problémát tud okozni. Az, hogy most ennek az útnak a nagy részét megtettük, örvendetes, és szerintem van mögötte meló is, de innentől kezdve jön a neheze

– mondta a közgazdász, aki szerint 2024-ben lesznek még buktatók. Ugyanis ami most kedvezően hat az inflációs rátára, az egy alacsony bázist jelent, ez pedig 2024 második felében felfelé fogja vinni az inflációs rátát. Ugyanakkor jelezte, nem kell megijedni ettől, a tetőpont jóval alacsonyabb lesz, mint amit 2023 elején láttunk.

Évekbe telik, mire a jegybankok lépnek

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy véleménycikkében arról beszélt korábban, hogy a jegybankoknak érdemes lenne megemelniük a jövőben az inflációs toleranciasávjukat. Virovácz szerint számos tényező van, amely magasabb inflációs közeget eredményez, s amelyre a jegybankoknak is reagálniuk kell, de itt nemzetközi konszenzusra lesz szükség.

Ha valaki partizán módjára nekiáll megváltoztatni a játékszabályokat, azzal nagyon sokat veszíthet,

ugyanakkor abban esetben változhat meg mindez, ha végül az EKB és a Fed is belátja, hogy továbbra sincs növekedés, miközben az infláció még mindig magas. Erre azonban legalább öt évet kell várni.

Forrás: vg.hu
Fotó: Rosta Tibor / MTI