Új háziorvosi és házi gyermekorvosi, továbbá fogorvosi körzetet hozhat létre, az alapellátási körzet határait módosíthatja, sőt, meg is szüntetheti a praxiskezelő a Belügyminisztérium (BM) friss rendelete szerint - olvasható a Világgazdaságon.

A hivatalosan „a háziorvosi körzetek ellátásának biztosításával kapcsolatos feladatokról és egészségügyi alapellátások körzetei kialakításának eljárásrendjéről” szóló passzusok érintik:

• a praxiskezelő feladatait,
• a körzetekre vonatkozó nyilvántartásokat,
• a körzetek ki- és átalakítását, valamint
• a tartósan betöltetlen körzetek megszüntetését.

Pintér Sándor belügyminiszter rendelete szerint a praxiskezelő széles jogkörrel alakíthatja, átalakíthatja a körzeteket és működésüket, ráadásul meg is szüntetheti őket, ha tartósan betöltetlenek. 

A változás ne legyen hátrányos!

Természetesen számos tényezőnek meg kell felelni mindkét esetben, például adatbegyűjtési és egyeztetési kötelezettsége van a praxiskezelőnek az érintett önkormányzattal, orvosokkal, a működési engedélyt kiadó államigazgatási szervvel, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel és az adatnyilvántartás végző szervével is. Ehhez jön, hogy 

hat hónapot meghaladóan tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek vonatkozásában a praxiskezelő évente kétszer, a tárgyév március 1., valamint szeptember 1. napján felhívást tesz közzé az önkormányzatok felé.

Lényegében arra kell válaszolni, hogy van-e ilyen terület, és akad-e helyettesítő orvos vagy szolgáltató. Meghatározott feltételek teljesülése esetén a praxiskezelő alapellátási körzetek átalakítása iránti eljárást folytathat le, ha pedig megszűnik a körzet, akkor „a korábbi alapellátási körzetet az érintett alapellátási körzettel határos alapellátási körzet vagy körzetek területébe építi bele” (magyarul hozzácsatolják egy szomszéd körzethez).

Minden ilyen lépésnél „törekedni kell arra, hogy az meglévő, praxisjoggal rendelkező orvos által ellátott körzetet hátrányosan ne érintsen”.

Minden tizedik praxis betöltetlen

Minden bizonnyal lesznek átalakított és/vagy megszűnő praxisok, hiszen Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a nyáron többször úgy nyilatkozott, hogy a szocialista időkből örökölt, fejnehéz kórházi rendszert és körzetstruktúrát üzemeltet az ország, ezért szükségessé váltak az átszervezések, mert „luxus fenntartani egy praxist százötven-kétszáz főre”.

Mindehhez társul a GKI Gazdaságkutató Intézet nyári végi felmérése, amely szerint a 2023. augusztus 1-jei adatok szerint 659 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, ami júniushoz képest 27-tel nőtt. 

A vármegyéket vizsgálva 

• Borsod-Abaúj-Zemplén vezet 73 üres praxissal, majd 
• Budapest és Pest vármegye következik 56-tal, illetve 51-gyel. 

Vagyis a mintegy 6500 praxis közül minden tizedik betöltetlen, és a GKI szerint a trend egyértelműen romló, és folytatódni fog, mert jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. Ezt azzal szemléltették, hogy 2023 februárjában a háziorvosok 56 százaléka 60 éves vagy idősebb volt, és csak 1,4 százalék volt 35 éves vagy fiatalabb.

Mindez azt jelenti, hogy a háziorvosi szakmának nincs meg az utánpótlása, ami jelentős ellátási problémákat vetít előre 10-15 éves távlatban. 5-6 éven belül várhatóan a megmaradt háziorvosok elsöprő többsége lesz már a nyugdíjkorhatár felett

– összegzett az intézet.

A KSH sem optimista

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sem optimista: a háziorvosok száma az ezredforduló óta 13, a házi gyermekorvosok száma 15 százalékkal csökkent, és ezt alig tompítja, hogy a népesség 4, a gyermekek száma pedig 5 százalékkal apadt. Az orvosok fogyása 2010 óta folyamatosan gyorsul.

A friss BM-rendelet a hétvégétől hatályos.

Fotó: Shutterstock
Forrás: vg.hu