Smart Bakery, Art Home Design, Rouge Avenue Collection, Dockyjard Islands, Szputnyik. Csupán néhány üzletfelirat a teljesség igénye nélkül. S nem Londonban, hanem Szombathely belvárosában! Valljuk meg, sokszor az embernek fogalma sincs arról, hogy egy-egy felirat mit takar. Úgy tűnik fel, hogy igencsak sikk lett az idegen szavak, kifejezések használata. Nehezen értelmezhető, hogy miért adnak olyan elnevezést üzleteiknek egyesek, amelyekhez néha szótárt kellene használni. Avagy egyszerűen úgy gondolják, hogy ez maga az elegancia? (Nem sírjuk vissza persze a Kádár-korszak „pompás” reklámszlogenjeit, mint például a „Cipőt a cipőboltból” örökbecsű butaságait!)
Amúgy kiragadott példáinkra visszatérve: a Dockyard hajógyárat, a Smart Bakery okos pékséget(!), az Art Home Design művészi otthontervezést, a Szputnyik pedig műholdat jelent. Bizton állítjuk, hogy a „Hajógyárban” nem hajókat vagy hajómodelleket, a „Műholdon” pedig nem űrrakétákat árulnak, az „Okos pékségnél” pedig fogalmunk sincs, ki az okos: a vásárló, aki oda betér, vagy maga pék?
Így vagy úgy, de úgy tűnik, hogy egyes tulajdonosok számára kevés az a körülbelül egymillió magyar szó, amelyből a Magyar Értelmező Kéziszótár is nagyjából hetvenezret tartalmaz. Ám ez a 70.000 szó is olyan pazar, olyan színpompás, olyan gazdag mondatalkotást, olyan kifejező, olyan sokrétű, olyan érzelemgazdag beszédet segít elő, ami szinte egyedülálló a világon. Vannak, akik szerencsére üzletük névadásakor élnek is vele. Ezekből a pozitív és követendő példákból is megmutatunk fotóinkon néhányat.
A 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről világosan fogalmaz:
”Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző kivételével -, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni. (...) a követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget.”
Természetesen, mint minden törvény esetében, az azt be nem tartók szankciókkal számolhatnak. Ebben az esetében a törvény így rendelkezik:
A 2. §-ban az üzlet elnevezésének megjelenítésére vonatkozó követelmény érvényesülését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv ellenőrzi, és annak megsértése esetén - az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eljárva - intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről.
(4) A 3. §-ban foglalt követelmény érvényesülését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv az irányadó jogszabályi rendelkezések szerint ellenőrzi, és a rendelkezés megsértése esetén intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről.
Ezek alapján az alábbi kérdésekkel fordultunk a Vas megyei Kormányhivatalhoz:
Az eljárás csak bejelentés alapján indulhat-e valaki ellen, vagy hivatalból figyelik az ilyen jellegű törvénysértéseket? Mi az eljárás menete? Volt-e példa rá, hogy Szombathelyen felszólítottak, esetleg megbírságoltak valakit a törvény megszegéséért?
Az alábbi választ kaptuk:
"A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. nyelvvédelmi törvény előírása értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a médiahirdetési felületeken látható reklámok, valamint az üzletek olyan feliratai esetén, amelyek a fogyasztók tájékoztatását szolgálják. Az üzletek nevének ellenőrzésére és a közérdekű közlemények vizsgálatára nincs kijelölt hatóság, így ezt a két esetet a fogyasztóvédelmi hatóság nem ellenőrizheti.
Az idegen nyelvű szövegezés elfogadható a meghonosodott idegen szavak esetén. Amennyiben valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében, vagy a magyar nyelvű szövegfordítás nyelvhelyességét illetően kétség merül fel, az eljáró hatóság beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület szakvéleményét, melyhez kötve van. Ugyancsak kivétel a törvény előírása értelmében a márkanév, szlogennel együtt, ha védjegynek minősül. A hatóság az ellenőrzéseket az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kereskedelempolitikáért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkársága által kiadott Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programban szereplő témavizsgálatok keretén belül végzi. Ebben az évben a minisztérium rendkívüli témavizsgálatként rendelte el a reklámokra vonatkozó nyelvvédelmi előírások ellenőrzését. Idén az üzletfeliratok nem képezték a hivatalból indított eljárásokat. A korábbi években a kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztálya több esetben vizsgálta azt, hogy egy üzlet által hirdetett kedvezményekre kizárólag idegen nyelvű feliratokkal hívták fel a fogyasztók figyelmét, például „Sale” tartalmú plakátok voltak a kirakatokban. Ilyenkor a felelős vállalkozást határozatban marasztalta el a fogyasztóvédelmi hatóság és kötelezte a jogsértés megszüntetésére.
A fogyasztók tájékoztatását szolgáló üzletfeliratok megjelenhetnek idegen nyelven is, ha annak magyar megfelelőjét megjelenítik ugyanolyan tartalommal. A fogyasztóvédelmi osztályhoz amennyiben közérdekű bejelentés érkezik a témában, hatósági ellenőrzést végez, és jogsértés esetén elvégzi az eljárást. Ilyen irányú megkeresést az elmúlt három évben nem kapott az osztály.”
Nos, igencsak úgy tűnik, hogy úgy-ahogy működik a törvény betartásának ellenőrzése. A hivatal becsülettel teszi a dolgát, ám az érdekes, hogy 2019 óta nem kaptak megkeresést ilyen témában. Úgy véljük, ha valóban komolyan vesszük a magyar anyanyelvet egyébiránt számos más helyről is érő támadásokat, akkor megérett a szóban forgó törvény a módosításra. Közös magyar anyanyelvünk ugyanis a közös bölcsőt is jelenti. Ahogyan Nelson Mandela egykor megfogalmazta: „Ha egy emberhez olyan nyelven szólsz, amit az ért, ez azt jelenti, hogy az értelméhez szólsz; ha viszont az anyanyelvén beszélsz hozzá, ez azt jelenti, a szívét érinted meg.”
