„Ez a konferencia arról szól, hogy a kormány versenyképességi stratégiáját megtárgyalja, valójában azonban a gazdaságot nem mi csináljuk, hanem önök” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tárca versenyképességi konferenciáján. A tárcavezető hozzátette, a magyar gazdaságban van egy igény, hogy konvergáljon, az unió átlagának 90 százalékát kellene elérni - írja a Világgazdaság.

A kormány célja, hogy Magyarországon 2030-ra elérje a GDP-arányos export a 100 százalékot, a beruházási ráta pedig 25 százalék fölé maradjon. Ehhez azonban logisztika is kell, ebben Nagy Márton szerint kulcságazatnak kell lennie a szállítás szektornak. Hangsúlyozta, a szállítást biztosítani kell, ha nincs megfelelő autópálya és vasút, akkor az ipar sem tud teljesíteni.

Magyarország az egyik legnyitottabb gazdaság, jelentős beruházási rátával. Jelezte, hogy az FDI önmagát is generálja, ez új tőkét jelent az országnak. Azonban nemcsak az új FDI számít, hanem a bent lévő profit tartalma is – tette hozzá.

Meg kell találni az együttműködést a külföldi és hazai tulajdonú cégek között

A gazdaság dualitásáról elmondta, hogy a külföldi cégeket kevésbé rángatta meg az energiaválság, egészen más makrotényezők befolyásolják a magyarországi cégeket.

Meg kell találni az együttműködést, ezt a két gazdaságot egymásba kell tolni

– mondta a miniszter, s azt is megjegyezte, hogy a külföldi vállalatok két és félszer hatékonyabbak, mint a magyarországi irányítású vállalatok.

Ez a fajta dualitás az egyik legnagyobb az unióban, ugyanakkor a tendencia csökken, sokkal rosszabb volt 2010-ben, akkor három és félszeres volt a különbség.

Elmondása szerint a kiemelt ágazatok többségében emelkedett a hazai irányítású árbevétel aránya 2010 óta, ez alól kivétel a kiskereskedelem és a logisztika. Vannak olyan szektorok, ahol tehát még tovább növelhették a részarányukat.

Járműiparban és akkumulátorgyártásban nem akarunk versenyezni a külföldi cégekkel

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy olyan technológiai tudás van a birtokukban, amellyel nem rendelkezünk, de vannak olyan szektorok, ilyen az élelmiszeripar és bankszektor, ahol ez a helyzet nem áll fenn.

Rámutatott: a hazai vállalatok exportértékesítése jelentősen növekedett az elmúlt években, 2022-ben már meghaladta az összes vállalati kivitel negyedét. 

Hogyan oldható a gazdaság dualitása?

A miniszter szerint a beszállítói láncba kell bekapcsolni a magyar vállalatokat, minél feljebb helyezkednek el, annál több profitból részesülnek. Másik kérdés a nemzeti bajnokok kinevelése, piacvezető cégekre van szükség, amelyek képesek a kifektetése, tehát nem csak Magyarországon folytatnak tevékenységet. A harmadik feltétel pedig a kkv-k megerősítése, hogy képesek legyenek szintén exportálni. Tizenötezer kkv exportál, őket kell erősíteni.

A negyedik probléma, hogy az itt termelő cégek profitegyenlege még mindig pozitív, ezt jó lenne zárni. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország beágyazottságát növelni kell a nemzetközi értékláncokba a hazai tulajdonú vállalatokon keresztül. Hazánkban az első körös járműipari beszállítói kör, a Tier 1 közel 1500 céget foglal magába, és közel 130 ezer munkavállalót foglalkoztat. A másodkörös Tier 2-es beszállítói körben ennél lényegesen kevesebb cég van. Ugyanakkor elismerte, nagyon nehéz bekerülni az elit körbe. A magyar vállalatok egyelőre a Tier 2-től kezdődően veszik fel a versenyt a külföldi vállalatokkal.

Nemzeti bajnokokat kell kinevelni

A miniszter szerint ahhoz képest, hogy 2010-ben még három nagy blue chipünk volt, mostanára előreléptünk. 

Kiemelte példaként a Hell, Mastergood, Vajda Papír, Richter, Duna Aszfalt cégeket.

Hozzátette, a kifektetésük a szomszédos országokban és a Balkán felé történik, de elindultak Nyugat felé is.

Ismertette: most döntött a kormány arról, hogy szlovén és a lengyel piacra történő befektetéseket támogatja. Úgy látja, hogy egyre inkább megjelenik a Nyugatra történő kifektetés mellett a keleti irány, Azerbajdzsán vagy Üzbegisztán is célország lett.

Jelezte, hogy növekszik az exportáló kkv-k száma, 2010-ben még tízezer volt, ma már 15 ezer, ami jó hír, de ezt az eredményt meg is kell tartani.

Ugyanakkor elmondta, hogy a nemzetközi rangsorokban egyre több a hazai kkv, amelyeknek az operációja külföldön van, de itteni a bejegyzésük, a magyar piacon működnek. Őket most meghívta a miniszter, hozzátéve:

Őrájuk büszkék vagyunk, ők az unikornisok.

A nemzeti bank szerint ezer ilyen cég lehet Magyarországon, közülük most hét került be a Financial Times rangsorába.

Alacsony a magyar cégek profitrátája

A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt években trendszerűen javult a GDP-arányos profitegyenleg, ami a hazai kifektetések élénkítésével tovább serkenthető. Viszont jelezte, hogy a külföldi cégek magasabb, 10 százalékos profitrátával dolgoznak, szemben a magyar cégekkel, amelyek alacsonyabb profitráta mellett működtek.

Rámutatott arra is, hogy az egész régióban jellemző a gazdaság dualitása, minden ország negatív profitegyenleggel rendelkezik. Ezt a lyukat pedig az uniós források sem tudják betömni.

A cél a felzárkózás, ehhez oldani kell a magyar gazdaság dualitását

- hangsúlyozta összegzésképp. Arra van szükség, hogy

•  a hazai Tier 1 és Tier 2 beszállítók részarányát 50 százalékra emeljük,
• a nemzeti bajnokaik számát jelenlegi 24-ről 40 kell növelni,
• 20 ezer exportképes kkv-ra van szükség,
• a profitegyenleg arányát pedig nullára kell csökkenteni.

Az ipar marad a fókuszban

„Jobban kell az iparra hallgatni” – ezt már Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár jelentette ki, aki a versenyképességi stratégiáról elmondta, hogy 

az ipar volt a fókuszban.

Az államtitkár hozzátette, hogy csak a célokat akarták felvázolni, rengeteg vállalatot kérdeztek meg, összesen 1243 cég válaszából állították össze a stratégiát. Szerinte ebből az állam is le tudja vonni a konklúziókat, legyen szó szabályozásról, külpiacra történő kifektetésekről vagy a munkaerő biztosításáról.

A stratégia négy pillérre épül:

• patriotizmus, azaz a hazai termékek előtérbe helyezése,
• technológia, amely a makrogazdasági cél elérését segíti a mesterséges intelligencia szerepének növekedésével,
• fenntarthatóság, amely segítheti a versenyképességet, lehetőséget ad olyan iparágak virágzására, amelyeket korábban sokan temettek,
• ellátásbiztonság, amely a Covid alatt értékelődött fel.

A stratégia hat kiemelt ágazatra fókuszál:

• járműipar,
• IKT technológia,
• élelmiszeripar,
• vegy-, acél és műanyagipar,
• kreatívipar,
• egészségipar.
   

Forrás: vg.hu
Fotó: Máthé Zoltán / MTI