A sziklarajzok (latin eredetű kifejezéssel petroglifák) olyan képek, amelyeket a sziklafelület egy részének eltávolításával, metszéssel, sziklába véséssel vagy csiszolással hoztak létre a sziklaképzőművészet egyik formájaként - írja az origo.hu.

Korábbi tanulmányok szerint a sziklarajzok faragásának hagyománya a vallási gyakorlatok bizonyítéka volt, ám az újabb kutatások azt sugallják, hogy ezek nem csupán kultikus rituálék ábrázolásai, hanem a kultúrtörténet és a társadalmi hierarchiák forrásanyagai is.

A régészek most egy farm legelőjén vizsgáltak egy ott rejtőző sziklatáblát, amikor a moharétegek alatt egy hajó apró darabjára lettek figyelmesek.

A MOHA ELTÁVOLÍTÁSÁVAL EGY 15 MÉTER HOSSZÚ, 40 FIGURÁBÓL ÁLLÓ, HAJÓKAT, LOVAKAT, EMBEREKET ÉS SZEKEREKET ÁBRÁZOLÓ PETROGLIFÁT TÁRTAK FEL.

A kutatók végül összesen tizenhárom hajót, kilenc lovat, hét embert és négy szekeret azonosítottak.

Ezek igazán méretes dolgok, köztük egy kétméteres hajó és egy több mint egy méter magas ember

– mondta Andreas Toreld régész a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A figurák jól faragottak és mélyek; a motívumok viszont nem egyediek, de a szinte függőleges kiemelkedésen való elhelyezkedésük igen szokatlan.

A faragványt a szakemberek a Krisztus előtti 7-8. század körüli időszakra datálják, a kőfaragás csúcspontjára az északi bronzkorban.

VISZONYLAG NAGY A HASONLÓ PETROGLIFÁK KONCENTRÁCIÓJA BOHUSLÄNBEN, AHOL AZ EMBEREK, A MEZŐGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS, A VADÁSZAT ÉS HALÁSZAT, A KULTUSZ ÉS A VALLÁS (PÉLDÁUL A NAPKERESZT), A SZEKEREK, A HAJÓK ÉS A FEGYVEREK PÉLDÁI MEGTALÁLHATÓK AZ EGÉSZ TARTOMÁNYBAN.

A figurák lineáris elrendezése miatt a kutatók azt feltételezik, hogy azokat a kézművesek úgy véshették, miközben egy hajón álltak. A kiemelkedés akkoriban egy sziget része volt, amelyen a sziklarajzot közvetlenül a cianobaktériumok által elsötétített vízvonal fölé vésték.

Kép: FOUNDATION FOR DOCUMENTATION OF BOHUSLÄN’S ROCK CARVINGS