Erről tájékoztatott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, aki az aláírt dokumentumot is rendelkezésre bocsátotta. A felek a patrióta kiáltványt egy közös sajtónyilatkozattal erősítték meg.

A Patrióta kiáltvány szövege szerint Európa nemzetei történelmi fordulóponthoz érkeztek. Az Európai Unió – ami egykor a megbékélés vágyában gyökerező álomprojekt volt a két világháború és több évtizednyi megosztottság által okozott pusztítást követően – az európaiak ellen fordult, és most olyan érdekeket képvisel, amelyek ellentétesek a nemzetek, a térségek és az európai hazánkat alkotó kis közösségek akaratával.

„Az európai polgárok számára ismeretlen és tőlük távol álló intézmények – olyan erős globalista erőkkel, senki által meg nem választott bürokratákkal, lobbi- és érdekcsoportokkal együtt, akik és amelyek semmibe veszik a többség hangját és a szélesebb népi demokráciát – terveznek a nemzetek helyébe lépni. És mi ehhez az eszközük? Egy európai központi állam”

– olvasható a kiáltványban.

A manifesztumban úgy fogalmaztak, hogy a legutóbbi, júniusi európai parlamenti választásoknak egyszerre volt generációs és egzisztenciális jelentősége.

A politikai törésvonal immár nem konzervatívok és liberálisok vagy a jobboldal és a baloldal között húzódik meg, hanem a centristák, akik egy új európai „szuperállam” hírnökei – és a patrióták, illetve szuverenisták között, „akik az általunk nagy becsben tartott európai nemzetek megőrzéséért és megerősítéséért harcolnak. Csak a kontinens patrióta és szuverenista pártjainak győzelme és együttműködése révén garantálhatjuk a gyermekeink örökségét

– fogalmaznak a dokumentumban, amely ezek után rátér arra, milyen Európában hisznek az aláírói.

„Visszavesszük intézményeinket”

A dokumentumban azt írják, hogy egy olyan Európában hisznek, ami erős, büszke és független nemzetekből áll; olyan nemzetekből, amelyek szabadon dönthetnek az egymással egyetértésben való együttélésről és együttműködésről; olyan Európában hisznek, amely a nemzetekben gyökerező intézmények révén működik együtt; olyan intézmények révén, amelyek Európa népei megbízásából tevékenykednek, és feléjük felelősséggel tartoznak.

Olyan Európában, ami szuverén, és eltántoríthatatlanul képviseli érdekeit minden olyan függőségtől mentesen, amely akadályozza a nemzeti közösségei akaratának végrehajtását – akár belföldön, akár külföldön. Elkötelezett a béke és a párbeszéd mellett, de ugyanakkor készen áll, hogy megvédje magát minden veszéllyel szemben; megvédi és ünnepli európai identitását, hagyományait és szokásait, a görög-római és zsidó-keresztény örökség gyümölcsét. Nagy becsben tartja a nemzeteiben rejlő sokszínűséget, azok történelmét és életformáját, és egyben ellenáll az olyan ultimátumoknak, amelyek célja annak az éppen divatos trendek szerinti megváltoztatása

– olvasható a dokumentumban.

A manifesztum megalkotói szerint Európa a valódi szabadságjogok, alapvető jogok és az emberi méltóság védelmezője, és ugyanakkor erőteljesen ellenáll minden olyan kísérletnek, amelynek célja ezeknek a szabadságjogoknak a korlátozása vagy átértelmezése; versenyképes, produktív, hatékony és büszke szellemi, tudományos és gazdasági eredményeire az innováció, a kiválóság és a haladás kontinenseként.

„Hitük szerint Európa elszánt a határai megvédése, az illegális migráció megállítása és kulturális identitása megőrzése mellett, követve az európai polgárok túlnyomó többségének az akaratát; olyan nemzetekből áll, amelyek készek megvédeni népeiket bármely és minden potenciális veszéllyel szemben, legyen az politikai, gazdasági, vallási vagy kulturális természetű” – összegezték.

Európa tiszteletben tartja saját megbízatását és szabályait, nem lép túl kompetenciáin, betartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, illetve a továbbiakban nem igazolja a nemzeti szuverenitás elleni támadásait az európai költségvetésen keresztüli nyomásgyakorlással – fogalmaztak.

Majd hozzátették: Európa olyan nemzetek tömörülése, amely elutasítja a nemzeti szuverenitásnak az európai intézmények felé való minden további feladását, és tiszteletben tartja a nemzetek vétójogát. Az aláírók hite szerinti Európa a diplomáciát a tagállamok szuverenitása alapvető elemeként ismeri el, illetve olyan kérdésként, amelyről minden nemzet szabadon dönthet anélkül, hogy a többieket ugyanarra a döntésre kényszerítené.

Végezetül az európai patrióta erők a dokumentumban azt ígérik, hogy a kontinens jövőjét visszaadják az európai embereknek.

„Visszavesszük intézményeinket, és olyan irányba tereljük az európai politikát, amely a nemzeteinket és népeinket szolgálja. Előtérbe helyezzük a szuverenitást a föderalizmussal szemben, a szabadságot a diktátumokkal szemben, és a békét: ez az Európát szolgáló patrióták kiáltványa”

– zárul a Bécsben vasárnap elfogadott dokumentum.

Orbán Viktor: Egy új korszak első pillanata

A sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta, hogy „majd a történetírók eldöntik néhány év múlva, hogy mennyire volt fontos ez a nap. Mi azt gondoljuk, hogy ez az a nap, amikor megkezdődött az európai politika megváltoztatása.”

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a 1980-as évektől szerepel a politikában és 1989 óta a nemzetközi színtéren. A tapasztalatai adják meg a felhatalmazást arra, hogy azt merje mondani „1989-ben elkezdődött az európai politikának egy korszaka, amikor leomlott a berlini fal, és ez a korszak a mostani európai választással lezárult. Ez egy 25 éves korszak volt, és ez most lezárult. Ennek most vége van.”

A kormányfő szerint az új korszak első és talán döntő jelentőségű pillanata az, amikor létrejön az az új jobboldali politikai frakció, ami megváltoztatja az európai politikát.

Az elmúlt héten mindenfajta hírek voltak Brüsszelben és Brüsszelből, hogy milyen pártszerveződések indultak meg. Mi ezeket nem kommentáltuk, hanem csendben dolgoztunk, és Herbert Kickl elnök úrnak köszönhetően ez eredményre vezetett

– mondta Orbán Viktor.

„Ma egy olyan politikai formációt hozunk létre, amely meggyőződésem szerint hasítani fog, és nagyon gyorsan az európai jobboldal legnagyobb frakciója lesz. Ez napokon belül be fog következni” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki többször hangsúlyozta, hogy szerinte a szövetség az európai politika legerősebb jobboldali szövetsége lesz.

A miniszterelnök szerint az európai politikát meg kell változtatni, szerinte az emberek Európában azt mondták, hogy változás kell, mert „27 országból 20-ban olyan pártok nyertek, amelyek a változást ígérték meg a polgároknak”. Orbán Viktor szerint ezt Brüsszelben nem fogadják el, ami szerinte elfogadhatatlan, és ezért jön létre ez az új, közös platform, hogy „a változást a brüsszeli elit akarata ellenére is megcsináljuk”.

A magyar kormányfő értékelése szerint az európai gazdaság válságban van, a súlya csökken, a terrorveszély és a migráció állandósult. A szomszédunkban van egy háború, aminek a kitörését nem tudták megakadályozni, a kitörése után pedig nem tudták elszigetelni. „A háborús eszkaláció árnyékában élünk.”

Orbán Viktor szerint az európai emberek három dolgot akarnak: békét, rendet és fejlődést, ugyanakkor a brüsszeli elittől a háborút, a migrációt és a stagnálást kapják. „A politikai változás Európában megkezdődött, mert több európai kormánynak is le kellett mondani az európai választások miatt.”

Szerinte a mostani gazdasági válsághoz a brüsszeli hibás döntések is kellettek. Majd Orbán Viktor úgy folytatta:

Brüsszel rossz döntései versenyképtelenné tették az európai gazdaságot, kereskedelmi háború szélén állunk a legfontosabb potenciális partnereinkkel, és elrontották a zöldátállást, ami most van Brüsszelben, az nem zöldpolitika, hanem méregzöld. Ez a zöldpolitika nem meggyógyít, hanem megmérgez bennünket.

Orbán Viktor arra is kitért, a politikában Magyarországon néhány dolgot másképp csinálnak, mint Brüsszelben szokták. Nem támogatják a migrációt, megállítják az illegális migrációt, a tradicionális család képviselői és hisznek a nemzeti szuverenitásban. Fontos eszmék okozzák azt, hogy Magyarország ma egy „island of difference”, a különbözőség szigete „a nagy európai liberális tengerben”.

Orbán Viktor elmondta, Andrej Babistól tanulta meg, hogy a megfelelő eszmék mellett kell még egy fontos dolog: a siker. Szerinte amit Babis Csehországban miniszterelnökként csinált, az egy „fényes siker volt”, és az „eszméket kormányzati sikerrel kell kombinálni”.

További részletek az eredeti cikkben az index.hu-n.