Júliusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 7,6 százalékkal visszaesett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,1 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,8 százalékkal mérséklődött - írja az Index.

A KSH azt is kiemelte, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,5 százalékkal csökkent:

• a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,8 százalékkal nőtt,
• ugyanakkor a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparicikk-üzletekben 5,7,
• a használtcikk-üzletekben 6,1,
• a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,2,
• az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11,
• a bútor-, műszakicikk-üzletekben 16 százalékkal kisebb lett.

Még szinte mindenhol csökkenés látható

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,4 százalékkal nőtt. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 20,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 5,4 százalékkal mérséklődtek.

Idén júliusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1570 milliárd forintot ért el. Továbbá az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Fontos kiemelni, hogy az első hét hónapban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,9 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,7 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.

Enyhe javulás látható

Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 12,7, naptárhatástól megtisztítva 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Akkor a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal elmaradt az előző havitól.

A SZAKÉRTŐK SZERINT A MAGAS INFLÁCIÓ ÉS A NYOMÁBAN CSÖKKENŐ REÁLBÉREK ÉREZTETTÉK HATÁSUKAT A BOLTOKBAN.

Júniusban pedig arról számolt be a KSH, hogy az előző év azonos időszakához képest 8,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor 0,7 százalékkal nőtt az előző havihoz képest. Így jól látható, hogy a mostani 7,6 százalékos csökkenés éves szinten, valamint 0,2 százalékos csökkenés az előző hónaphoz képest enyhén, de jobb adatnak számít.

Korábban szintén beszámoltunk arról, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter június végén az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy „egy fogyasztási sokk” alakult ki – összegezte, majd hozzátette: a SZÉP-kártyával, a babaváróval és a csokkal kapcsolatos intézkedésnek pontosan az a célja, hogy ezt „simítsák”. Optimista volt abból a szempontból, hogy a negyedik negyedévben fordulatot láthatunk a fogyasztásban is. 

Fontos kiemelni, továbbra is csökkenés látható az adatokban, de talán a trendforduló megtörténhetett. Ezt erősítette meg Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője is, aki szerint az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben éves alapon még visszahúzza a gazdasági teljesítményt, negyedéves alapon azonban lehetséges a növekedés.

Nincs jól a magyar gazdaság

A Makronóm Intézet elemzése szerint a kiskereskedelmi forgalom júliusi adataiban szerepet játszik a bázishatás is: egyrészt az ársapka miatt tavaly kiemelkedően magas üzemanyag-forgalom, másrészt a tavaly tavaszi kormányzati transzferek nyomán a magas fogyasztás.

Éves alapon csökkenti a fogyasztást a reálbérek mérséklődése, illetve a háztartások alacsonyabb vásárlókedve – a forgalom visszaesésének mértéke meghaladja a vásárlóerő csökkenését.

Regős Gábor azt is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a fogyasztás és így a kiskereskedelmi forgalom ismét növekvő pályára álljon, szükséges a háztartások vásárlóerejének növelése. Ebben fontos szerepe van az infláció leküzdésének, de lényeges a bérek emelkedése is. Ám fontos a fogyasztói bizalom helyreállása is.

Arra is kitért, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenése jelentősen visszaveti a hazai ipar termékei iránti keresletet is: amint az előző hónapokban is láttuk, az ipar exporttermelése kedvezően alakul, ám a hiányzó belső kereslet miatt az ágazat termelése összességében mérséklődött. Ugyanakkor fontos azt is kiemelni, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenése nem hazai jelenség, bár az uniós átlagot meghaladja. A forgalom legkorábban az év végén vagy a jövő év elején növekedhet éves alapon a bázisidőszaki magas üzemanyag-forgalom kifutásával – tette hozzá.

(Borítókép: Németh Kata / Index)
Forrás: index.hu