Több, a fogyasztókat és a gazdálkodókat egyaránt komolyan foglalkoztató kérdésben is kikérte a legnagyobb olasz agrár-érdekvédelmi szervezet véleményét a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). A Coldiretti szakértői azt követően nyilatkoztak, hogy megbeszélést folytattak Jakab Istvánnal, a Magosz elnökével és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével - írja a Világgazdaság.

Húst laboratóriumból? Őrültség!

Az egyik legégetőbb kérdés a laboratóriumban előállított húsé. Erről a Coldiretti azt vallja, hogy ez egy újabb „ideológiai őrültség gyümölcse”, amely kihasználja az élelmiszerek fenntarthatóságára és biztonságára irányuló célkitűzéseket, illetve a szintetikus élelmiszerek engedélyezési eljárásainak azonnali felülvizsgálatát igényli, ahogyan azt már nemcsak Olaszország, hanem az európai országok többsége is követelte az EU legutóbbi miniszteri tanácsülésén. Olaszország bízik abban, hogy Magyarország is átveszi az olasz szabályozást.

Rávilágítottak arra, hogy a laboratóriumban előállított hús gyártását, forgalmazását és bevitelét tiltó olasz törvény elfogadását megelőzően a Coldiretti kétmillió olasz állampolgár aláírását gyűjtötte össze. A törvény az elővigyázatosság elvén alapul, és azt hivatott megakadályozni, hogy az európai polgárokat kísérleti nyulakként használják, amíg nem állnak rendelkezésre a független és nyilvános kutatások tudományos eredményei. 

Vannak kockázatai a laborhúsnak?

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös jelentése 53 olyan lehetséges egészségügyi kockázatot azonosított, amelyek a laboratóriumokban előállított élelmiszerekhez köthetők. Ugyanazon elővigyázatossági elv alapján, amely a szintetikus élelmiszereket betiltó olasz törvényt is inspirálta, az EU-ban már negyven éve tilos a hormonok használata, amelyeket azonban a sejtalapú hústermelési folyamatokban használnak – világított rá a Coldiretti. Hozzátették: a mesterséges élelmiszerek hamis ígéretét, hogy csökkentik az élelmiszer-termelés környezeti hatását, már több tanulmány is leleplezte, például a Kaliforniai Egyetem által készített tanulmány, amely kimutatta, hogy a szintetikus hús globális felmelegedési potenciálja a termék kilogrammonként kibocsátott szén-dioxid-egyenértékben meghatározva 4-25-ször nagyobb, mint a hagyományos marhahúsé. Ráadásul – tették hozzá – ez az „őrültség” az európai mezőgazdaság és állattenyésztés és az ezek által művelt területek végét jelentheti.

Célegyenesben a rovarfehérje élelmiszeripari hasznosítása

Az olasz szakmai szervezet szerint a rovarok élelmiszeripari célú forgalmazása az új élelmiszerekről szóló uniós rendelet alapján mindenekelőtt azért kérdéses, mert távol áll az európai és legfőképpen az olasz étkezési szokásoktól. Ez ugyanis a minőségi termékekre, illetve nagy hagyományokkal és sajátosságokkal rendelkező mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari rendszerre épül, valamint nem utolsósorban nagy figyelmet és óvatosságot igényel a lehetséges egészségügyi hatások és kockázatok miatt. 

A címkén is fel kell tüntetni a rovarlisztes tartalmat

Az elmondottak miatt a Coldiretti határozottan támogatta a rovarliszt élelmiszerekben való jelenlétének feltüntetésére vonatkozó szabályokat. 

Hiszünk abban, hogy az élelmiszer-biztonság és a fenntarthatóság egyetlen járható útja világszerte a helyi termelési rendszerek tiszteletben tartásán és a gazdák munkájának kellő értékelésén alapul, még a környezetvédelemmel szemben is

– közölte a Coldiretti.

A szervezet véleménye szerint az előre vezető út a laboratóriumokban előállított élelmiszerek hatásainak érdekektől és eszközként való felhasználástól mentes tudományos kutatással történő alapos vizsgálata, ugyanakkor a polgárok és a fogyasztók világos és széles körű tájékoztatásának biztosítása. 

Olaszországban a lakosság 70 százaléka már most is aggódik a laboratóriumokban előállított élelmiszerek hosszú távú egészségügyi és környezeti hatásai miatt.

Mit szólnak az olasz gazdák az ukrán terménydömpinghez?

A Coldiretti is azon az állásponton van, hogy meg kell akadályozni a tisztességtelen versenyt a kölcsönösség elvének bevezetésével és teljes körű alkalmazásával annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ba harmadik országokból belépő valamennyi termék megfeleljen ugyanazoknak a környezetvédelmi, egészségügyi és munkaügyi előírásoknak, mint amelyek a belső piacon érvényesek, különös figyelemmel az olyan tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodásokra is, mint például a Mercosur, amely hátrányosan érinti az uniós polgárokat és mezőgazdasági termelőket.

Hozzátették: „Miközben osztozunk abban a drámai vészhelyzetben, amellyel Ukrajna kénytelen szembenézni, fontos, hogy elkerüljük a spekulációt és a kereskedelem torzulását, amelyet az ukrán búza európai piacra történő beáramlása okoz. Olaszországban, különösen a lágy búza esetében, a jegyzések az elmúlt évben mintegy 30 százalékkal zuhantak, és még mindig olyan szinten vannak, amely nem fedezi a termelési költségeket sem.”

Erősíteni kell a határokon átívelő együttműködéseket

A Coldiretti számít Magyarországra mint szövetségesre az élelmiszerek laboratóriumi előállítása és forgalmazása elleni küzdelemben az uniós vita során, illetve ezen közös álláspont többi országgal történő erősítésében is. A szervezet szerint a magyar agrárszervezetekkel, különösen a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökeivel folytatott megbeszéléseken egyetértés mutatkozott abban, hogy közösen fognak dolgozni az EU agrárpolitikájának megváltoztatásáért, tekintettel arra, hogy a Green Dealben megfogalmazott irreális elvárások az európai gazdák versenyképességének drasztikus romlásához vezetnek. Az uniós bürokraták büntetik az olyan minőségi és hagyományos mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termelést, mint például az olaszországi, és még erőteljesebben kedveznek az alacsonyabb termelési, szociális és környezetvédelmi normákkal rendelkező országokból származó élelmiszerek importjának. 

Nagy összhang mutatkozik a kereskedelemben a kölcsönösség elvének biztosítását célzó kötelezettségvállalás tekintetében is, amelyet a szabadkereskedelmi megállapodásokba is be kell építeni. Olaszország és Magyarország osztja azt az álláspontot is,

hogy Európában a vállalkozások jövedelmezőségének és versenyképességének igényeihez igazodó közös agrárpolitikán kell dolgozni.

A célok közé tartozik továbbá az is, hogy a Filiera Italia, valamint az Olasz Mezőgazdasági Konzorciumok és a Bonifiche Ferraresi cég hálózatának gazdasági és logisztikai platformján keresztül mihamarabb kereskedelmi megállapodásokat kezdeményezzenek mezőgazdasági termékekről és szolgáltatásokról, valamint olasz agrár-élelmiszeripari vállalatok magyarországi beruházási projektjeiről. Az érintett ágazatok között a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció határterületei is szerepelnek.

Forrás: vg.hu
Fotó: NAK, New Africa