Jelenleg mintegy 340 millió keresztény szenved a vallási diszkrimináció valamilyen formája miatt, álíltja egy napokban megjelent jelentés. A keresztényüldözéssel szemben kampányoló Open Doors szervezet minden évben a húsvéti ünnepekre időzítve közzéteszi statisztikáit, és a most közölt dokumentum szerint nyolc éve folyamatosan romlik a helyzet. Mint írják, 2019 októbere és 2021 szeptember vége között

4761 KERESZTÉNYT GYILKOLTAK MEG A HITE MIATT, 4277-ET BÖRTÖNÖZTEK BE, ÉS MINTEGY 4488 TEMPLOMOT ÉRT VALLÁSI OKOKBÓL TÁMADÁS.

Az Open Doors szerint ezzel jelentősen romlott a keresztények helyzete az egy évvel korábbi összesítéshez képest. Ezzel tovább mélyült az a folyamat, ami a kereszténységet a legjobban üldözött vallássá teszi a világban.

- A statisztikák nyolc éve folyamatosan romlanak. 2017 és 2021 között ráadásul 8,1 százalékkal emelkedtek a keresztényüldözéssel kapcsolatos adatok.

- Idén volt azonban az első eset, hogy valamennyi érintett országban romlott a keresztény közösségekben élők helyzete. A listavezető tizenkét országban a helyzet különösen aggasztó.

- Bár a jelentés ötven országot vizsgál, valójában 74 országban zajlik a keresztény vallásúak üldöztetése. Ez azt jelenti, hogy a világban nyolc hívőből egy vallási diszkriminációval szembesül. 

A karitatív szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a világjárvány következtében tovább romlott a keresztények helyzete. Az Open Doors szerint több mint tíz ázsiai országban súlyosbodott a diszkrimináció a járványkezelés miatt, a keresztény közösségek tagjai például esetenként semmilyen állami támogatásban nem részesültek. Mianmarban, Bangladesben és Indiában is előfordult, hogy csak a nemzetközi segélyszervezeteknek köszönhetően kaptak élelmiszer-adományt, a térségben mintegy 200 ezer keresztény esetében sikerült ezzel megakadályozni az elvándorlást. Hozzáteszik, hogy Szudánban és Nigériában is hasonló jelenséget tapasztaltak. De az Open Doors szerint a járvány közvetett hatásait is jobban megérzik a keresztény közösségek. Pakisztánban például a tavaly tovább mélyülő szegénység miatt jelentősen megemelkedett az emberrablások száma, ami elsősorban szintén a keresztény családokat érinti.

BECSLÉSÜK SZERINT NAGYJÁBÓL EZER FIATAL NŐT RABOLTAK EL ÉS KÉNYSZERÍTETTEK ARRA, HOGY MUSZLIM CSALÁDOKBA HÁZASODJANAK BE.

Kínában pedig sajátos kihívással találkoztak a keresztény közösségek: a járvány következtében megerősödött állami megfigyelés nehezítette meg jobban a helyi közösségek életét. A szigorú járványügyi megszorítások, illetve az ezen az ürügyön megnövelt, hivatalosan nem elismert vallási közösségekkel szembeni fellépés miatt Kína visszatért a keresztényüldözésben élen járó húsz ország közé. Az Open Doors szerint a kelet-ázsiai országban a kegytárgyak, például a bibliák elkobzását, a közösség vezetőinek vegzálását és az online misék letiltását is többször tapasztalták a hívek idén. 

Fotó: Rahat Dar / MTI / EPA - Pakisztáni keresztények a Gülsán-e-Ikbál szabadidőparkban történt öngyilkos merénylet áldozatainak templomi gyászmiséjén vesznek részt Lahor városban 2016. március 30-án. A húsvétot ünneplő keresztények ellen március 27-én, húsvétvasárnap elkövetett merényletben legkevesebb 72-en életüket vesztették, és több mint 230-an megsebesültek. A pokolgépes merényletet a Dzsamat ul-Ahrar iszlám terrorszervezet vállalta magára

A keresztényüldözéssel foglalkozó, amerikai Persecution.org is a napokban foglalkozott a jelenséggel. Cikkük szerint míg az ázsiai országokban, jellemzően Indiában és Pakisztánban állami, jogszabályi szinten zajlik az ott élő hívők elnyomása, Nigériában már a radikális iszlám mozgalmai miatt erősödik a jelenség. Jó hír viszont, hogy miközben a keresztényüldözés – részben a járvány miatt – egyre nagyobb méreteket ölt, a nyugati társadalmak kezdik felismerni a problémát. A Persecution közvélemény-kutatása szerint míg 2020-ban csak a megkérdezett amerikaiak 41 százaléka tartotta aggasztónak a globális jelenséget, ez a szám 2021-re 67 százalékra nőtt.

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Házának igazgatója szerint azonban a keresztényüldözés nem új jelenség, ezért csak távlati, civilizációs léptékben értelmezhető.

Az iraki Alkosban 2017 tavaszán beszélgettem a keresztényüldözésről Aram atyával. Ő elmondta: nem rendkívüli, ami a ninivei síkságon történik, hiszen legalább tizenegyedik vagy tizenkettedik alkalommal próbálják meg kiirtani őket. Annak az embernek a nyugalmával és egyszerűségével beszélt, aki tudja, hogy a földi élet értékes, de átmeneti, hogy az ember életének igazi célja eljutni Isten el nem múló országába. És hogy ebben a hitben képes az ember a mulandó élet szépségeit is igazán fölfedezni és értékelni. Az ilyen és hasonló tapasztalat, illetve megértés igen fontos ahhoz, hogy a keresztényüldözésről érdemben beszélni lehessen

– mondta el az Indexnek Sajgó Szabolcs. A jezsuita szerzetes szerint számításba kell venni, hogy a Jézus tanításában, a kereszténységben rejlő „kincs” irritáló azok számára, akik nem birtokolják azt. Mivel a világban most a „minden relatív” szekuláris dogma az uralkodó, az egyetemes igazságot képviselők létezését egyre nehezebben fogadják el a kívülállók. Hiába azonban a romló statisztika, a történelmi tapasztalat az, hogy a kereszténység részben éppen az állandó üldöztetés miatt él tovább. Sajgó Szabolcs elmondta, a korai kereszténység meghatározó gondolkodója, Tertullianus már a harmadik században így fogalmazott: „Minél több embert kaszaboltok le közülünk, annál többen csatlakoznak hozzánk. A keresztények vére magvetés.”

Jézus igazát visszaigazolja a kereszténység kétezer éves története és a tény, hogy ma az emberiség egyharmada számára Jézus a válasz az emberi élet értelmére, boldogságára. És nem csak a földi élet dimenzióiban

– tette hozzá a Párbeszéd Házának igazgatója.

Forrás: index.hu
(Borítókép:  Egy zarándok imádkozik Ferenc pápa érkezése előtt a közép-portugáliai Fátima búcsújáróhelyén 2017. május 12-én. Fotó: Mario Cruz / MTI / EPA)