Közhely, de az internetes kapcsolattartás során elvesző nem szóbeli megnyilvánulásokat az emojinak nevezett billentyűkombinációk igyekeznek pótolni, érzelemkifejezést adva a gépi jeleknek - kezdi a magyarnemzet.hu a kötet bemutatóját. A sárga, kör alakú alapon megjelenő, különféle érzelmeket kifejező szemek és szájak már az 1960-as években megjelentek díszítésként, de a nyelvbe Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem számítástechnikai professzora hozta el, mikor 1982-ben a közös üzenőfalra kiírta:

„Ajánlom a következő karaktersort a viccelők számára: :-) Oldalról kell olvasni.”

Smiley-k változása

A karaktersorok 2011 óta az okostelefonos kommunikáció részei, folyamatosan bővülő képi készlettel. A jelek szaporodása 2015 után gyorsult fel, amikor az Oxford szótár

a sírva nevető smiley-t választotta az év szavának,

illetve olyan klasszikus műveknek készült képírási verziójuk, mint például az Alice Csodaországban. Nem telt bele fél évtized, és az internetes kommunikáció újabb mérföldkőhöz érkezett: az X, Y és Z generáció ma már mást ért a különféle jeleken. 

A sírva nevető smiley például az egyik legnagyobb sértésnek számít a Z generáció és az alfák körében, akik számos emojit nem eredeti formájukban, hanem

épp ellentétes információtartalommal használnak.

(A sírva nevető smiley a közösségi médiában a fiatalok között az internetes bántalmazással kapcsolódik össze, a csorgó könnyekig való nevetést a legfiatalabbak számára a halálfej jelenti.)

Nyelvészet internetes eszközökkel

Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató és egyetemi tanár, a Lugas Anyanyelvünk rovatának állandó szerzője évek óta dokumentálja és elemzi az informatikai világ kulturális és nyelvi változásait, hatásmechanizmusait. Legújabb tanulmánykötete, az E-könyv – Az internet népe ezeket a változásokat fogja csokorba az etnográfia, a retorika és a nyelvészet digitális változatainak segítségével. 

A kötet négy része (netnyelvészet, netnyelv, netfolklór, netember) a nyelvészet felől indulva az internet világában szocializálódott ember antropológiai jellemzőiig jut el.

Az egyes fejezetek kulturális és nemzedéki kontextusban igyekeznek bemutatni az új kommunikációs formákat, a változó nyelvet, az új médiumokat, a másodlagos írásbeliséget, a modern képíráshoz kapcsolódó szokásokat, a kommunikáció hibriditását és az evolúciós fejlődést. 

Csökkenő figyelem

A szerző már a bevezetőben kiemeli, hogy a könyv olvasható lineárisan és a modern kommunikációban elterjedt hipertext formában is, amit alátámaszt a számos ábrával és olvasmánnyal tűzdelten szerkesztett, szellős szöveg. Balázs Géza arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes gondolatok rendre visszatérnek a fejezetek során – mindez bizonyára reakció a könyvben is említett, az internet világában csökkent figyelemre, amelynek

jót tesz az ismétlés.

Ugyancsak hasznos, hogy minden nagyobb szakasz összefoglalóval végződik. 

Bár a szerző a saját bevallása szerint inkább szavakban szereti kifejezni magát, Az internet népe egyes fejezetei azonban hemzsegnek az emojiktól, amelyek így a fiatalok számára is közelebb hozzák az elemzéseket. 

Szintén ezt segíti, hogy több magyarázat inkább beszélt nyelvi formában íródott, így számosan forgathatják a kötetet. 

(Balázs Géza: E-könyv – Az internet népe. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2023, 344 oldal. Ára: 1953 forint) 

Borítókép: A könyvborító részlete. Forrás: Ludovika Egyetemi Kiadó