Milyen aktuális kérdések vannak napirenden a GTTSZ asztalán?

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) 3 évtizedes múltra tekint vissza. Ez az időszak lehetőséget adott arra, hogy szövetségünk gazdaságtörténeti tapasztalatokra és pillérekre támaszkodhasson megújulása során. A gazdasági környezetünket alakító aktuális folyamatok figyelembevételével működtetjük szervezetünket, ami megkívánja, hogy naprakészek legyünk. A nemzetközi és hazai térben zajló makrogazdasági folyamatokkal és kapcsolódó gazdaságfejlesztési célkitűzésekkel összefüggésben megjelenő, a tagságunkat és együttműködő partnereinket érintő témakörök jelölik ki a szervezetünk számára releváns kérdéseket. Ide tartoznak egyrészt azok a globális megatrendek, amelyek hatással vannak társadalmunk mindennapi életére,

így a jövő iparágain belül például a mesterséges intelligencia, a dróntechnológia, a high-tech iparágak és a versenyképesség-fenntarthatóság gazdasági növekedéssel, pénzügyi és természeti környezettel kapcsolatos vetületei.

A gazdaságpolitikai ágak szintjén megjelenő kérdések szintén meghatározóak az elmúlt közel másfél évtized eredményes ösztönző-fejlesztő állami szerepvállalását figyelembe véve. A két fő gazdaságpolitikai ággal,

a fenntartható zöld átalakulással, valamint a fenntartható állami és vállalati versenyképességgel kapcsolatos kérdések szintén fókuszban vannak,

de a nők gazdaságban betöltött szerepe is ide tartozik.

Mi az Önök álláspontja a hazai energiagazdálkodás irányaival kapcsolatban? Mely energiatípusokban látják a jövőt, a megoldást?

Egy ország energiagazdálkodásának hatékonysága szorosan összefügg a gazdaság energiaigényével, energia-előállításával és az energia felhasználásával. A gazdasági folyamatok, az energiahordozók árának alakulása, az időjárás és a fogyasztói szokások egyaránt alakítják az országok energiafelhasználását. Hazánk energiafelhasználása 2022-ben 6,8 százalékkal csökkent 2021-hez képest, miközben nőtt a gazdasági teljesítményünk.

Kedvező, hogy Magyarország energiaimport-függősége az uniós országokéhoz (56%) képest alacsonyabb (54%) a 2022. évi adatok szerint,

mint ahogy az is, hogy a megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiafelhasználásból 2013 óta folyamatosan bővül, azonban mindkét esetben további javulás szükséges. 2022-ben a megújuló alapú villamosenergia-termelésünk legfőbb forrása a napenergia hasznosítása, azon belül a napelem volt.

Hazánk energiafelhasználásában a felelős és fenntartható fogyasztás megvalósításával összhangban az állami szerepvállalás mellett a fogyasztói tudatosságnak is növekvő szerepet kell betöltenie. Az energiaválság miatt növekvő energiaárak a fogyasztókat rákényszerítették a takarékoskodásra, megváltoztak a fogyasztási szokások.

Ebben kulcsszerep jut a zöld átmenet sikeres megvalósítását támogató államnak, amihez a piaci szereplők alkalmazkodása szükséges.

Mivel a zöld átállás költséges, továbbra is kritikus jelentőségűek a vállalkozások és a háztartások zöld átállását ösztönző állami programok (pályázati lehetőségek, támogatások, hőszigetelés, napelem és hőszivattyú kombinált alkalmazását ösztönző programok). Manapság már minden megoldható árammal a háztartások működéséhez, és az ipari méretű működéshez sem szükséges feltétlenül gáz. Annál alacsonyabb hőfokú víz kell az épületekbe, minél jobban szigeteltek. A magyar gazdaság fenntartható növekedése és hosszú távú versenyképessége szempontjából

a jövőben megkerülhetetlen az energiafüggőség és az energiaigény további csökkentése.

Milyen átalakulások zajlanak a magyar gazdaság szerkezetében, milyen tendenciák jellemzőek ma?

A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben hazánk nemcsak beágyazódott a német termelési láncba, hanem annak nélkülözhetetlen láncszemévé is vált, amit a Németországba irányuló közvetetlen és közvetett exportunk aránya is jól mutat. Az elmúlt időszak átalakulási folyamatainak eredményeként azonban

a közvetlen működőtőke-befektetések többsége már a távol-keleti országokból, főként Kínából és Dél-Koreából érkezik.

A hazai új beruházások leginkább kettő globális megatrendhez kapcsolódnak: az elektromobilitáshoz és a zöld átálláshoz. Az elektromosautó-gyártás jelenlegi technológiájához elengedhetetlen a lítium mint nyersanyag. Ennek bányászata és feldolgozása, valamint maga az akkumulátorgyártás is alapvetően ázsiai, azon belül is döntően kínai vállalatokhoz kötődik. A nagy nyugat-európai autógyártók és az ázsiai akkumulátorfejlesztők így természetszerűen egymásra vannak utalva, hogy jobb piaci pozícióba kerüljenek az elektromos autók bővülő piacán. Nem túlzás állítani, hogy

komplementer iparágakként tekinthetünk az autógyártók és az akkumulátorfejlesztők tevékenységére.

Ha a kooperációban rejlő lehetőséget okosan használja ki az eurázsiai kontinens két széle között elhelyezkedő kelet-közép-európai térség, a beruházások eredményeként Magyarországon forrhat össze talán a legteljesebben a nyugati és a keleti termelési lánc. Ennek következtében

a magyar gazdaság nyugati periféria pozíciója híd szereppé változik, ami szuverenitási szempontból is kulcsfontosságú hazánk számára.

Mennyire színes, illetve egységes ma az ország működésére nagy befolyással bíró hazai gazdasági-műszaki értelmiség? Hogyan tudja közelíteni az álláspontokat, érvrendszereket a GTTSZ?

A műszaki-gazdasági értelmiség fontos szerepet tölt be nemcsak a gazdaság működésében, hanem hazánk fenntartható versenyképességének és gazdasági teljesítőképességének alakulásában. E tekintetben

a legnagyobb kihívást a tudásháromszög erősítése, tehát az ipar, a tudomány és az oktatás hármasa közötti szinergiák kiaknázása jelenti.

A fiatal generációk számára történő tudásátadás és együttműködés hozzájárulhat az akadémiai szféra tudományos kutatás piaci szférában történő hasznosulásához. Ezáltal a piaci szférában is hasznosítható új kapcsolatok alakíthatók ki és meglévő kapcsolatok mélyíthetők el, közös kutatások és fejlesztések indulhatnak.

Fontosnak tartjuk, hogy híd szerepünket betöltve konferenciák és gazdasági fórumok szervezésével, a gazdaságpolitikai döntéshozók, piaci szereplők, továbbá a tudományos szféra szereplőinek az összekapcsolásával járuljunk hozzá a konstruktív szakmai párbeszéd megvalósulásához. 

Milyen a szervezet kapcsolata a jövő letéteményeseivel, az egyetemistákkal?

A GTTSZ évtizedek óta aktív részese az egyetemisták gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolásának, mivel

ők lesznek a jövő magasan képzett szakemberei, a tudásalapú társadalom letéteményesei.

Számos konferenciát kifejezetten a GTTSZ-szel szoros együttműködésben álló egyetemen rendezünk meg, hiszen ez a közeg az edukáció bölcsője. Mindemellett fontosnak tartjuk azokat a mentorprogramokat, ahol az egyetemisták konkrét képet kaphatnak arról, hogy az egyetemen megszerzett ismereteket hogyan, milyen módon fogják tudni hasznosítani, ezzel támogatva őket a jövőképük formálásában. Több tanulmány alátámasztotta a fiatalok jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanságát, és azt, hogy a tudomány gyors fejlődése és a társadalmi változások miatt még sok esetben ők sem látják azt, hogy a diploma megszerzését követő jövőben az egyetem által nyújtott képzésekkel elérhető foglalkozások és szakmák mennyiben fognak átalakulni, vagy egyáltalán még létezni fognak-e, tudásuk hogyan lesz leginkább hasznosítható. Itt fontos azt tudatosítani, hogy

a jelenlegi munkahelyek 27 százaléka eltűnhet, mivel azokat a mesterséges intelligencia helyettesíteni képes.

Emellett fontos tény az is, hogy az elmúlt 10 évben megháromszorozódott az ipari robotok száma, így ma már 3,5 millió ipari robot működik. Éppen ezért célunk egy olyan, a gazdasági és tudományos élet meghatározó szereplőivel való összefogás létrehozása, ahol a fiataloknak módjuk van olyan mentorra találni, aki példaképként tud elöl járni és támogatást nyújtani. Ez az együttműködő kezdeményezés egyúttal ösztönzi az általuk hozott új tudásanyag integrációját.

Célunk az oktatási területen olyan híd szerep betöltése, amely segít a digitális társadalom kihívásaira választ találni annak érdekében, hogy a társadalom széles köre szerezze meg azokat az ismereteket, amelyeket az új technológiák használatához mára már készség szinten kell, hogy elsajátítsunk. 

Mik lehetnek a közeljövő kihívásai a magyar gazdaság számára, és milyen esélyekkel indul neki Magyarország ennek az időszaknak?

A közeljövő első és legfontosabb kihívása a magyar gazdaság számára az infláció letörése. Az infláció és a gazdasági növekedés között egyértelműen negatív kapcsolat van, hiszen a magasabb infláció felemészti a növekedést a belső kereslet elapadásán keresztül.

Az egyensúly és a növekedés képletének helyreállításával és az infláció megfelelő szintre szorításával érhető el a legtöbb a gazdaság újból növekedési pályára állítása érdekében. 

A közeljövő másik nagy kihívása a 2010-es évtizedben eredményes extenzív (mennyiségi forrásokon alapuló) növekedési modellről az intenzív növekedési modellre való sikeres áttérés. Az extenzív növekedés forrásai egyre inkább kimerültek – az olcsó munkaerő korszaka véget ért, és egyre magasabban képzett szakemberekre van szükség, de az olcsó energia és az olcsó pénz korszaka is véget ért, amelyben a beruházások megvalósítása költségesebb. Tehát

olyan minőségi erőforrásokon alapuló intenzív növekedési modell hozhat eredményt, amely a magasabb termelékenységen alapszik, és a teljes foglalkoztatás fenntartását is biztosítja.

Ennek pillérei a humántőke-fejlesztés, a megújuló erőforrásokon alapuló okosberuházások, a zöld átállás és a teljes digitális fordulat, amelyek egyike sem nélkülözheti a kiszámítható és stabil finanszírozást. A hazai gazdaság számára fenntartható növekedési pályát jelentő intenzív növekedési modell fontos eleme a mesterséges intelligencia mint a szellemi munkát is kiváltó technológia; az adat mint globálisan eloszló erőforrás; a megújuló erőforrások felé való teljesebb nyitás; a kibertér és kiberbiztonság, de ide tartozik az online oktatás is.

Ha a technológiaváltásokat hatékonyan és gyors reakcióidővel valósítjuk meg, akkor az exponenciálisan gyorsuló sikert eredményezhet.

A gazdaságpolitika fontos feladata és felelőssége, hogy ezt az átmenetet támogassa, amelyben nélkülözhetetlen a gazdaságpolitikai ágak közötti összhang megteremtése. Ha a fentiek megvalósulnak, hazánk jó esélyekkel indul neki ennek az időszaknak.