A vg.hu itt idézett cikke a 24.hu-nak adott interjút foglalta össze. Az ország legmodernebb és legmagasabb besorolású, BSL4-es laboratóriumában dolgozik Kemenesi Gábor, a Járványmegelőzési és Vizsgálati Kutatócsoportot vezetője. A labor megfelel a legszigorúbb nemzetközi biztonsági előírásoknak, kutatói bármilyen anyaggal, kórokozóval foglalkozhatnak.

Ilyen laborból Magyarországon csak egyetlen másik létezik, és világszinten is csak 64.

A tudomány jelenleg 25 olyan víruscsaládot tart számon, amelyek bizonyos tagjai megfertőzhetik az embert, Kemenesi Gábor tágabb értelemben ezekkel foglalkozik. A cél a leendő és a már ismert, potenciálisan járványokat okozó vírusok minél kiterjedtebb vizsgálata, és csapjaik elzárása. A hatékony gyógyszer-, illetve vakcinafejlesztéshez tudni kell, miként viselkedik az adott vírus abban az állatban, amelyben a természetben esetleg már évmilliók óta jelen van.

„Nem véletlen, hogy a denevérekkel foglalkozom. Egy kezemen meg tudom számolni, hány vírus tud betegséget okozni bennük, és ezek is csak néhanapján.”

A denevérek megússzák a betegségeket olyan vírusoktól is, mint például a számunkra halálos ebola vagy marburg vírus.

„Valahogy képesek ezt kikapcsolni. Bízunk benne, hogy a vírus és a denevér sejtjeinek beszélgetését megtanulva olyan kapcsolókat tudunk azonosítani, amelyekkel 10–20–50 év múlva az emberi fertőzéseket is könnyedén semlegesíteni fogjuk” – mondta.

A legcsodálatosabbak

Emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány során az átlagember is megtanulhatta, hogy a vírusfertőzéseknél nem maga a kórokozó, hanem saját szervezetünk túlzott reakciója öl vagy betegít meg minket – ez az egyik, amit a denevérek ki tudnak kapcsolni.

Ezért a laboratóriumban azt is meg kívánják vizsgálni, hogy hogyan beszélgetnek a vírusok a denevérsejtekkel. 

„Legjobb tudomásom szerint nekünk van a legkiterjedtebb denevérvírusbankunk Európában. De az első háromban mindenképp benne vagyunk” – közölte Kemenesi, aki a denevéreket tartja a legcsodálatosabb élőlényeknek a Földön. Ezek az állatok elképesztő társas érzékkel rendelkeznek, több mint 1400 fajuk él, minden ökoszisztémában feltalálták magukat. Az ökoszisztéma szempontjából legalább annyira fontosak, mint a beporzó rovarok.

De mitől olyan csodálatosak a denevérek? A fenti, kutatási szempontokon felül például mert:

• az emlősök közül egyedüliként képesek repülni,
• a saját maguk által kibocsátott és visszaverődött hangok érzékelésével tájékozódnak (echolokáció),
• a beteg denevér külön vonul a kolóniától, hogy ne fertőzze meg a többit,
• utódaikat „óvodákban, bölcsődékben” közösen nevelgetik,

továbbá kifejezetten cuki, amikor az anya úgy repül, hogy a hasán keresztbe kapaszkodik a kis denevér.  
Hordozzák egy extra kór vírusát is
Egy denevérfaj, a Délkelet-Ázsiában honos óriás repülőkutya vagy repülő róka hordozza évmilliók óta a nipah vírust. 

A nipah által okozott betegséghez képest a Covid enyhe másnaposság. 

A tünetei olyanok, mint a kullancs okozta encephalitis, amely egy súlyos lefolyású, idegrendszeri agyvelő- és agyhártyagyulladás.

Tíz betegből hét belehal.

A nipah a pálmalé fogyasztásán keresztül jut a denevérből az emberbe. A pálmalé kinyerése érdekében megvágják a növény törzsét, egy edényt erősítenek alá, majd éjszakára vagy egy egész napra otthagyják, hogy megteljen. Ez idő alatt a denevérek is rájárnak, belenyalogatnak, de a vizeletükkel, székletükkel belekerül a vírus is az edénybe.

Ha az ember iszik a fertőzött pálmaléből, megbetegszik.

Vélhetőleg más útvonalon is kipattanhatnak járványok.

A nipah előkelő helyet foglal el a WHO azon betegségekre vonatkozó prioritási listáján, amelyek már most is okoznak járványokat. Egyelőre azért nagyon nehéz vakcinát készíteni erre a vírusra, mert kevés genetikai adat van róla, és egyelőre nem érthető a működése, ám tavaly már 20 nap alatt körülbelül 3000 denevérből vettek mintát a hazai laboratóriumban. A nipah egyelőre nagyon rosszul terjed emberről emberre, de ha többször ránk talál, nagyobb eséllyel változhat ebbe az irányba. 

Megnő a statisztikai esélye egy olyan változat kialakulásának, amelynek eredményeként emberi vírussá válik. 

Ekkor ember legyen a talpán, aki mondjuk egy ötmilliós bangladesi nagyvárosban megállítja a fertőzést. Mindez elkerülhető lenne, ha lemondanának a pálmaléről, vagy legalább biztonságosabb módon gyűjtenék. Mondjuk lefednék az edényt, hogy a denevér ne férjen hozzá. De könnyű ezt mondani.

Kemenesi Gábor példája szerint

itthon sem érdemes megpróbálni azt közölni akár a szomszéddal, hogy nem ihat több pálinkát, mert veszélyes.

A bangladesieknél sem működik az egy évtizede a pálmalé gyűjtésére indított program. Még az ottani tanult emberek, állatorvosok is úgy isszák a pálmalevet, mint eddig, mert kicsi a fertőzés esélye. Nem megy át az üzenet, nem hisznek benne, nem érdekli őket. „Elképesztő az emberi ragaszkodás a megszokásokhoz, és az önigazolás ennek érdekében” – mutatott rá.

A magyar denevérektől nem kell tartani, de majd jön a csípőlégy! 

Nincs jelentős kockázata annak a virológus szerint, hogy a hazai denevérfajokban is hasonló veszély rejtőzne, mert az itteni állatok nem kényszerülnek olyan mértékben az ember személyes terébe. Az Európában honos 32 denevérfaj viszonylag stabilan, picit visszahúzódó állománnyal elvan az élőhelyein.

A kontinens nagy részén sokkal inkább a rovarok által terjesztett betegségek térnyerése várható a klímaváltozás miatt.

Beszélhetünk kullancsról, szúnyogról, olyan új csípőlegyekről, amelyekkel még nem találkoztunk. De fogunk, és az fájni fog. A folyamatok már elkezdődtek, fel kell rá készülni. Elképesztő sebességgel terjednek az inváziós fajok, úgy jönnek a betegséget terjesztő kullancsok, mint a futótűz, és itt is maradnak. 

Fotók: Löffler Péter, Dunántúli Napló, Jason Mintzer