Mostanra eljutottunk oda, hogy az MSZP mindössze 10 mandátumot szerzett, a pártot pedig a teljes megsemmisülés fenyegeti, lehet, hogy önállóan indulva be sem jutna a parlamentbe. Bemutatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc hogyan tette tönkre 2010-től kezdődően a szocialistákat és építette fel saját baloldali pártját, amely nem választási eredményének, hanem Gyurcsány háttérben zajló machinációinak köszönhetően lett a baloldal legerősebb pártja.

A legerősebb pártból sodródtak a megszűnés szélére

Az MSZP a 2006-os ciklusnak Magyarország legerősebb pártjaként indult neki, összesen 186 mandátummal rendelkeztek. Azonban Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, a rendőrterror és a megszorítások következtében a párt népszerűsége drámai csökkenésnek indult. A 2010-es választásokat az MSZP brutálisan elvesztette, mindössze 59 mandátumot sikerült szerezniük úgy, hogy a Fidesz-KDNP 263-mal zárt.

Kép: valasztas.hu

Az MSZP 2010-ben csak két egyéni körzetet tudott megnyerni, Budapest 19-es számú, illetve 20-as számú körzetét, előbbiben Szanyi Tibor, utóbbiban Tóth József tudott nyerni. Ezzel szemben 2006-ban a párt még 98 egyéni körzetet nyert (akkor még 176 egyéni körzet volt, és 386 tagú volt a parlament). A helyzet drámai volt már akkor is, azonban még mindig volt remény, hiszen ellenzéki oldalon a legerősebb párt maradt az MSZP, bár a Jobbik 2010-ben már megszorongatta őket, akkor 47 mandátumot tudtak szerezni az Országgyűlésben.

2014-ben az MSZP Mesterházy Áttilát indította, bár most már nem egyedül próbálkoztak, hanem az Együtt, a DK, a PM és az MLP-vel összefogva.

ENNEK EREDMÉNYE AZ LETT, HOGY A 106 VÁLASZTÓKÖRZETBŐL MINDÖSSZE TÍZ DARABOT SIKERÜLT MEGNYERNIÜK.

Forrás: valasztas.hu

BUDAPESTEN KÍVÜL CSAK MISKOLCON ÉS SZEGEDEN TUDTAK MANDÁTUMOT SZEREZNI.

Az Origo is megírta, hogy 2014 májusában a hatalmas EP-választási bukás miatt először Mesterházy Attila mondott le az MSZP elnökségéről, valamint frakcióvezető szerepéről, ezt követően pedig Gúr Nándor, Harangozó Tamás, Demeter Márta, Bangóné Borbély Ildikó, Winkfein Csaba és Tóth Bertalan elnökségi tagok is felajánlották a lemondásukat.

Mesterházy 2010 óta vezette a pártot az MSZP elnökeként, akkor Lendvai Ildikót váltotta. 2012-ben újraválasztották, ráadásul lemondásáig mindig ő volt a párt frakcióvezetője is. 

Gyurcsány Ferenc meglékelte az MSZP-t

Az MSZP végnapjai azonban már sokkal korábban, 2010 őszén elkezdődtek, amikor Gyurcsány Ferenc elindította a Demokratikus Koalíció nevű platformot az MSZP-n belül. 

Gyurcsány 2011 tavaszán évértékelő rendezvényén még mindig nem mondta ki egyértelműen a céljait, csupán arról beszélt, hogy nem alapítanak új pártot, hanem a céljuk az MSZP-ből egy új párt létrehozása.

ÉRDEKESSÉG VISZONT, HOGY EKKOR MÁR DEMOKRATA PÁRT NÉVEN A XVII. KERÜLETI MSZP-BŐL KIVÁLT SZEMÉLYEK LÉTREHOZTÁK A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ JOGELŐDJÉT.

Gyurcsány, amikor erre fény derült, azonnal magyarázkodásba kezdett. Arról beszélt, hogy a nevet az MSZP számára foglalták le, hiszen amennyiben a szocialista párt hajlandó átalakulni, akkor a nevében is tükrözni kell majd a megújulást. Külföldi lapoknak viszont ezzel párhuzamosan már kijelentette, hogy ha az MSZP nem megy bele ebbe, akkor új pártot fog létrehozni.

A Demokratikus Koalíció (DK) platform ennek megfelelően már a megalapítása első évfordulóján önálló párttá alakult. Ezt egy komolyabb vita követte a DK és az MSZP között, hiszen több szocialista képviselő is csatlakozott Gyurcsány pártjához. Az MSZP természetesen azt akarta, hogy a csatlakozók adják vissza a szocialista pártlistán szerzett mandátumot,

ŐK PERSZE ENNEK A FELSZÓLÍTÁSNAK NEM TETTEK ELEGET.

A DK azonban meglehetősen gyengén indult, ezért 2013 őszén Gyurcsány már arra szólította fel az ellenzéket - a Jobbik kivételével -, hogy fogjanak össze a kormányváltás és a hatalom megkaparintása érdekében. Gyurcsány ehhez legmegfelelőbb embernek korábbi társát, a megszorító intézkedések sorát bevezető Bajnai Gordont választotta, aki megalapította az Együtt 2014 nevű választási mozgalmat.

Az országgyűlési választások után nem sokkal tartották a Mesterházy elnöki posztjába kerülő EP-választásokat is, ahol már teljesen átrendeződtek az erőviszonyok, a DK és az MSZP közel azonos, 10 százalékos támogatottságot szerzett, Gyurcsányék pedig két képviselőt is küldhettek Brüsszelbe. Bajnai viszont miután csak 7 százalék körüli eredményt ért el, visszavonult a politikától.

2017-ben újabb érdekes jelenet játszódott le, amikor is Botka László szegedi polgármester tűnt fel meglepetésre az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként. Botka azonban túl hamar jelentette ki, hogy nem kér Gyurcsányból, októberben már vissza is kellett lépnie, mert Gyurcsány megpuccsolta.

Az MSZP totális megsemmisítése

A Fidesz 2018-ban is toronymagasan nyert, 133 mandátummal szerezte meg a kétharmadot. Az ellenzék oldalán viszont erőteljesen megkezdődött a lemorzsolódás. A Jobbik ugyan minimálisan javulni tudott a 2014-es 23 mandátumhoz képest (26), az MSZP, most a Párbeszéddel összeállva viszont tovább zsugorodott, csak 20 mandátumot szereztek, mindössze nyolc egyéni választókerületben tudtak győzni.

Forrás: valasztas.hu

A DK is hatalmas kudarcot szenvedett, alig lépték át az 5 százalékot, így is szereztek azonban 10 mandátumot. 

AZ MSZP EKKOR MÁR CSAK 682 EZER SZAVAZATOT KAPOTT, MÍG A DK 308 EZRET.

A 2019-es EP-választáson viszont az MSZP-Párbeszéd már csupán egy darab mandátumot szerzett, míg Gyurcsányék négy darabot. Hatalmas különbség volt a listás szavazatok tekintetében is. A DK-ra 557 ezren szavaztak, az MSZP-re viszont csak 229 ezren.

A 2022-ES VÁLASZTÁSOKON A DK TOVÁBB ERŐSÖDÖTT, MÍG AZ MSZP GYAKORLATILAG A MEGSEMMISÜLÉS SZÉLÉRE SODRÓDOTT. EZT AZONBAN NEM A SZAVAZÓFÜLKÉBEN ÉRTÉK EL, HANEM A HÁTTÉRBE FOLYTATOTT ALKUDOZÁSOK SORÁN, AMIKOR IS A JOBBIKKAL KÖTÖTT PAKTUMNAK KÖSZÖNHETŐEN NEKIK LETT A LEGTÖBB JELÖLTJÜK A HATPÁRTI ÖSSZEFOGÁSBAN. 

A baloldali összefogás keretében az MSZP összesen 10 mandátumot tudott szerezni, a DK pedig 16-ot, ezzel ők lettek a legerősebb párt a baloldalon. Mindez azt jelenti, hogy az MSZP csak 2018 és 2022 között a felére csökkent az országgyűlési képviselők tekintetében. Eközben Gyurcsányék 9-ről 16-ra emelték mandátumaik számát.

Ha pedig távolabbról nézzük, akkor még inkább sötétebb a kép. 2010-ben a szocialistáknak még 59 mandátumuk volt (igaz a 386 tagú parlamentben), a szám 2014-re 38-ra csökkent, majd '18-ban 20-ra és 2022-ben 10-re zsugorodott. Gyurcsány Ferenc célja tehát teljesült, sikerült annyira megújítania az MSZP-t, hogy az mostanra semmilyen politikai erővel nem bír, nagy valószínűséggel már csak azért marad fent, mert sokak számára még ismerős a név.

Nyitókép: MTI