A Hungarikum Bizottság keddi döntése alapján két új elemmel bővült a hungarikumok gyűjteménye, valamint a Magyar Értéktár. A hírről Nagy István agrárminiszter is beszámolt Facebook-oldalán - írja a Mandiner.
Hungarikumok között foglal helyet mostantól a székelykapu, „mely a faragóművészet és a díszítőművészet értékét őrző hagyományos erdélyi építészeti elem. A székelyföldi régió házainak bejáratánál és kertek kapuinál látható” – írta a miniszter. A másik döntés a lángost emelte a hungarikumok közé. „Hagyománya a kenyérsütés tradíciójával szorosan összefügg és igazi magyar specialitásnak számít” – emelte ki Nagy István.
Magyar Értéktár
Szintén két elemmel bővült a Magyar Értéktár: egyik a bokortanya, amely „egyedülálló településszerkezet hazánkban csak Nyíregyháza környékén jellemző, amelyet a 18. század közepétől betelepített szlovák ajkú emberek (ahogy a Nyírségben nevezték őket, a tirpákok) hozták létre.” Másik a zselici hársméz. „A méhészkedés és a hárs mézeltetése a 13. századig vezethető vissza a Zselicben, ha valaki Magyarországon a hársmézről beszél, az zselici hársmézről beszél” – hangsúlyozta az agrárminiszter.
„Úgy vélem, a hungarikumok azonosítható részei a magyar kulturális örökségnek, amelyek hozzájárulnak a nemzeti identitáshoz és a magyarokra jellemző értékek további megismeréséhez”
– zárta bejegyzését.
Nyitókép: Marjai János
Forrás: mandiner.hu
