Az Egészségügyi Világszervezet szakértői Vuhanban sem kaptak konkrét adatokat a járvány első gócáról, így továbbra sem tudjuk, hogy pontosan mi szabadította rá a világra a vírust.

A WHO 2020. augusztus 10-i keltezésű, kétoldalas jelentése a világszervezet szakértői csoportjának vuhani látogatása után készült, az irat összegzésképpen megállapítja:

a kínai egészségügyi hatóságok alig tettek valamit a Covid-19 vírus eredetének járványügyi kivizsgálására

a pandémia kitörését követő első nyolc hónap során, vagyis a 2020-as év első felében.

A Peter Ben Embarek élelmiszer-biztonsági kutató vezette nemzetközi szakértői csoport 2020. július 10. és augusztus 3. között tartózkodott Kínában, hogy kínai járványügyi szakemberekkel való konzultációik során megtudják, milyen hatósági lépések történtek a járvány kezelésére, illetve a koronavírus keletkezésének meghatározására.

A 24 napos út első két hete kötelező karanténban telt, utána 10 napjuk volt a vizsgálódásra,

ennek során találkoztak a kínai egészségügyi minisztérium, a párt egészségügyi bizottsága, a helyi agrártárca és több helyi egészségügyi intézmény, így a Vuhani Járványügyi Intézet munkatársaival is.

Liang Van-nian, a pekingi közegészségügyi hivatal helyettes vezetője és Peter Ben Embarek, a WHO kutatócsoportjának vezetője február 9-i sajtótájékoztatójukon Vuhanban

A kutatócsoport vezetője a jelentésben leírja: kínai kollégáik szóbeli ismertetései nem voltak részletezőek,

írásbeli dokumentációkat pedig kérésükre sem adtak elő.

Így helyszíni vizsgálódásuk ellenére sem tudtak meg lényegi újdonságot arról, hogy mi történt 2019/2020 fordulóján Vuhanban, és arról sem, hogy azokban a napokban, hetekben milyen információik voltak a vírusról a kínai hatóságoknak.

A most nyilvánosságra került dokumentum újabb megvilágításba helyezi a koronavírus-járvány felelősségi köréről szóló vitát, illetve a kínai egészségügyi hatóságok együttműködési hajlandóságával kapcsolatos híreket. Az ominózus szakértői vizit után ugyanis a WHO delegációjának vezetői az akkori sajtótájékoztatójukon mérsékelten pozitívan nyilatkoztak az útról és a kínai tapasztalatokról – ennek ellentmond a kedden megismerhetővé vált belső jelentés, amely negatív képet festett a helyzetről.

A Guardian erről szóló írása emlékeztet, hogy

a legutolsó szakértői WHO-misszió januárban járt Kínában, ők konkrét beteglistákat, egészségügyi adatokat kértek

a 2020. év eleji vuhani helyzetről, de csak rövid hivatalos összefoglalókat kaptak a kínaiaktól. A csoport tagjai találkoztak volt kínai Covid-fertőzöttekkel, jártak több laboratóriumban és bejárták a hírhedt vuhani Huanan húspiacot is, alapos laboratóriumi vizsgálatra azonban sem idejük, sem felhatalmazásuk nem volt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi szakértői január 28-án megérkeznek Vuhanba, és megkezdik vizsgálataikat

Mi történt Vuhanban?

Az eddigi információk alapján a WHO emberei kis esélyt adnak annak a forgatókönyvnek, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból került ki, és így egy helyi „üzemi baleset” okozta a világjárványt. Ugyanakkor a kutatók elismerik, hogy

Vuhanban több laboratóriumban folytak virológiai kísérletek a fertőzés kirobbanásának idején

– vagyis ezt a teóriát sem lehet teljességgel kizárni.

A vuhani húspiacon történt fertőzés valószínűbbnek tűnik, a 174 első kínai megbetegedés fele a piachoz köthető, a fertőzöttek közös fertőzési előtörténetében ez a helyszín a közös pont – bár a kínai narratíva ezt a forgatókönyvet is próbálja puhítani: szerintük külföldről érkezett fagyasztott húson került be az országba a vírusmutáció.

A fagyasztott húskészítményeken bizonyítottan sokáig megmaradnak a vírusok, ez igaz, ugyanakkor gyengíti a feltételezést, hogy azokban a hetekben sehol a világon egyetlen húsgyárban nem jelentkezett hasonló Covid-19-es fertőzési hullám. A vuhani állatpiacra ráadásul tucatnyi régióbeli országból, tucatnyi közeli régióból szállítottak állatokat, fagyasztott nyers húst, húskészítményeket, így a fertőzés forrását megtalálni olyan, mint a tűt a szénakazalban.

A jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv az állatoktól való közvetlen, esetleg közvetett megfertőződés.

A vuhani húspiacon rengeteg vadállat (majom, krokodil, patkány, nyúl, stb.) tetemét árusították rendszeresen emberi fogyasztási célra – ezen állatok egy része bizonyítottan képes SARS-vírushordozó lenni, ráadásul, sok állatot olyan közeli farmokról szállították be a piacra, ahol később denevérek tetemeiben megtalálták a koronavírus jelenlétét.

WHO-szakértők védőruházatban Hupej tartomány állategészségügyi hivatalának vuhani épületében február 2-án

A jelenlegi adatok szerint már korábban, 2019 novemberében megfertőződhettek az első emberek Vuhanban, akkor jelentkeztek az első légzőszervi megbetegedések a városban. Vagyis akkor az addig csak állati szervezetekben bujkáló vírus már emberre is átterjedt – vagy közvetlenül, vagy mutációk révén.

Reakciók, remények, rugalmatlanságok

A nyugati kutatók abban reménykednek, hogy ha konkrét adatokat kapnának, akkor a járvány első gócpontját, illetve a fertőzés keletkezési körülményeit pontosan meg lehetne határozni. A WHO delegációjának tagjai a legutolsó vizit után úgy nyilatkoztak, hogy a korábbi egyeztetésekhez képest

a kínaiak most rugalmasnak mutatkoztak megnyitni a vuhani laboratóriumokat egy nemzetközi vizsgálat előtt.

Ehhez azonban feltehetően ENSZ-mandátumra lesz szükség, amely nemzetközi politikai egyezséget igényel.

A Biden-elnökség nemrég nyilatkozatot adott ki, amelyben  kevéssé burkolt formában rosszhiszemű hozzáállással vádolja Kínát. Az amerikai bírálat szerint Peking a járvány kitörését követő időszakkal kapcsolatosan továbbra sem osztja meg rendelkezésére álló adatait, ami azt mutatja, hogy Peking nem működik együtt a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel az információcserében és a koronavírus elleni hatékony globális fellépésben.

A Trump-kormányzat tavaly ennél keményebb hangot ütött meg Kínával kapcsolatban: a kommunikációban megjelent a „kínai vírus” elnevezést, amellyel

azt sugallták, hogy Pekingnek közvetlen felelőssége van a koronavírus-fertőzés világjárvánnyá fejlődésében.

Trump elnök úgy látta, hogy a WHO kínai befolyás alá került, ezért már tavaly tavasszal az amerikai finanszírozás megvonásával, majd később az Egészségügyi Szervezetből való kilépéssel fenyegetőzött – ezt komolyan is gondolta, tavaly nyáron erről hivatalosan értesítette is a WHO-t, választási győzelme esetén július 6-án lépett volna hatályba az Egyesült Államok távozása. Joe Biden első intézkedései között volt az amerikai WHO-tagság megerősítése.

Biztonsági őrök a Vuhani Járványügyi Intézet épületénél február 3-án a WHO szakértőinek látogatása előtt Vuhanban

Járványügyi szakemberek azonban a kezdetektől óvtak a súlyos egészségügyi helyzet átpolitizálásától – úgy vélték, ha a politikusok államok közötti viták tárgyává teszik a koronavírus ügyét, az még kibogozhatatlanabbá teszi a már így is szinte kezelhetetlen globális válságot. Ennek érdekében a nyugati virológiai kutatók WHO-felhatalmazással egy éve folyamatos bizalomépítéssel, a kapcsolatok szorosabbra vonásával próbálnak közelebb kerülni kínai kollégáikhoz, szigorúan szakmai alapokra helyezve a járványügyi egyeztetéseket.

A WHO szakértői megértik, hogy a járvány első szakaszában a kínai hatóságok prioritása az emberéletek mentése volt, ugyanakkor egy évvel a járvány kitörése után ugyanilyen prioritásnak tartják az okok megismerését is;

egyrészt annak tisztázására, hogy mi történt a világgal 2020 elején,

másrészt, hogy a járvány kialakulásának elemzésével olyan ismereteket szerezzenek, amelynek birtokában egy másik, jövőbeli járványhelyzet keletkezésekor már annak korai fázisában hatékonyan fel tudjanak lépni a fertőzés terjedése ellen.

Nyitókép: védőmaszkos kínai egészségügyi dolgozó egy kórház kerítése mögül nézi február 1-jén a WHO szakértőinek csoportjának érkezését a vuhani Járványügyi Intézetnél

fotó: MTI